A Duna-Tisza közének régi vízrajza.
A Duna-Tisza közének régi vízrajza.
Vízrajzunk története még bölcsőkorát éli. Ortvay úttörő munkája feldolgozatlanul ugyan, de rendkívül becses és a konstruálást nagyon megkönynyítő anyaghalmazt szolgáltat a történetíró kezébe, a mely a rendelkezésre álló régibb és újabb térképek segélyével lehetővé teszi, hogy hazánk egyes tájainak régi vízhálózatáról valamelyes képet varázsoljunk magunk elé.
Előttem fekszik a m. kir. államnyomdától 1901-ben kiadott megyei térkép. Látom rajta, hogy Taksonytól délkeletre Dunavarsány határában van 204egy terjedelmes tó, mely Varsány-Turján nevet visel; ettől egyenesen délre Alsódélegyházánál is van vizenyős terület; a dömsödi járásban az Öreg úsztatótól le a Gangos-csárdáig megszakított láncza következik az apró tavaknak; a Kettős-hegy aljában, Alsószunyog meg Apaj táján erős vízér jelentkezik, mely az apaji csárdáig tolja elő segédcsapatait. Kúnszentmiklóst ismét erős vízér köríti s éjszaknyugati határszélén a Fekete-rét, déli határán a Laposrét gyűjti egybe a jelentkező talajvizeket, melyeknek jó csatornája a Dab és Tass alatt elvonuló kanyargós Bakér. Innen délre Dunavecse és Szabadszállás, Solt meg Fülöpszállás, Harta és Akasztó, Dunapataj és Kiskőrös, Kalocsa és Keczel, Dusnok és Hajós között egyik vizenyős terület csaknem a másiknak nyújtja át csápjait s a talajvízzel a homoródi csatorna sem tudott még megbirkózni, ámbár a Vajasér, az Ebtó, a Sebesfok s más folyóvíz jellegű mélyítések segítik munkájában. És ha e sok vízgyüjtő medenczéhez összekötő kapocsnak veszszük a Turján-eret, az Őrjeget, előttünk áll az emberi munkától és tudástól termékenyített és mentesített nagy déli folyású meder, mely mintegy választó-vonalat alkot a Duna és Tisza közének jóformán közepén s melylyel a régi solti járás határai csodálatosan egybe esnek.* És a mit így, a megye mai térképét szemlélve, kis fáradtsággal képzeletünkben rekonstruálunk, az megjelenítve tünik szemünk elé a vármegyének Ferenczy Jószeftől 1834-ben kiadott pompás kis térképén.
Utólag jutott kezembe Zolnay Jenő dr.: Árpád vezér sírja, czímű kis történelmi tanulmánya, melyben a szerző a nagy szigetre és a régi Dunaágra vonatkozólag körülbelül ugyanerre a következtetésre jut. V. ö. 19–24. 1.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
