Czistercziták.
Czistercziták.
A cziszterczi-rendnek a megye területén egy apátsága volt. Ez a Szent Keresztről nevezett pilisi apátság, melyet III. Béla királyunk alapított 1184-ben, május 27-én. A Pilis-hegynek délkeleti lábánál, Esztergom és Buda között szinte a középen emelkedett a fényes monostor, mely királyaink kiváló rokonszenvének örvendett. Apátjai közül többen királyi és pápai küldetésekben is szerepeltek. Már Imre király a pilisi kolostorra bízta pénzének őrzését és 1202-ben a pilisi apátot küldte Rómába, hogy a pápánál ügyét képviselje. A kolostort a tatárok fölégették, de nem rombolták le, úgy hogy az csakhamar ismét régi díszében állott. Az Anjouk alatt azonban, egyes apátok túlkapásai és pazarlásai miatt, a tönk szélén állott, a melytől csak Nagy Lajos erélyes intézkedései mentették 261meg. Az apátság a török időkben pusztult el. György cziszterczi rendtag elbeszélése szerint a törökök 1526 szeptember 7-ike táján értek Pilisre. A kolostort felgyújtották s egy védekező szerzetest a tűzbe dobtak. A szerzetesek osztrák földre, a heiligenkreutzi kolostorba menekültek. A török 1541-ben lerombolta a kolostort és anyagát is elhordta Esztergomba s az ottani vár erősítésére. A kolostor templomában volt eltemetve Meráni Gertrud.*
Lásd Békefi R. A pilisi apátság története 1184–1541-íg. A zirczi, pilisi, szántói és szentgotthardi cziszterczi apátságok története czimű nagy munkájának I. és II. kötetében.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
