Az esztergomi káptalan birtokai.
Az esztergomi káptalan birtokai.
Az esztergomi káptalan 1390-ben kapta Sasad és Örs helységeket. 1393-ban és 1439-ben pedig Kesztelcz faluban és Nyir pusztán szerepelt földesúrként. Igényt formált a káptalan Csév községhez is, mert 1461-ben ünnepélyesen ellentmondott, hogy annak birtokába Parlagi László és Czoborszentmihály Czobor Mihályt beigtassák (Pesty Eltünt régi várm. T. 62. – Orsz. Lvt. DO. 8014. Fejér XI. 266. Csánki Magy. tört. földr. I. 17.). Az esztergomi székesegyház Mária kápolnája a XIV. század vége óta Budán, Ákospalotáján (1418. Fejér CD. X.II. 306. 385), Bajon és Szamárd helységben (U. o. XI. 266. Csánki i. h. I. 17.) birtokos.
Az esztergomi érsekek a vármegyében csak magánbirtokosokként szerepeltek. Igy Dénes érsekről tudjuk, hogy 1452-ben Szundai Tárnok Demetertől zálogba vette annak Zsámbok, Mácsa, Zsidó és Szentfalva helységekben lévő részeit (Orsz. Lvt. DO. 14513.) A híres váradi püspöknek, Vitéz Jánosnak 1467-ben Kerepesen volt birtokrésze (Orsz. Lvt. DO. 16531). A pécsi püspök pestmegyei jószágaira pedig 1494-ben az évi adóból 52 frt. esett, de hogy e jószágok hol feküdtek, nem tudjuk. (Engel Allg. Weltgesch. DO. 49. 3. Th.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
