Kvassay. (Kvassói és Brogyáni). Ez idő szerint két ága van: a Kvassói és a Kvassói és Brogyáni. Trencsén vármegyéből származik, a hol Kvassó községben és Bars vármegyében, Brogyánban volt birtokos, mely két községtől vette előnevét is. Időközben más vármegyékben is elterjedt és 1853 óta Pest vármegyében is megtelepedett. A család tulajdonképen egy Kvassow nevű lengyel nemes lovagtól származtatja magát, ki már a XII. században telepedett Trencsén vármegyébe. Ennek utóda volna Dimitrew 1285-ben, Csák Máté híve és Desiszlav: Stibor vajda rokona, ki 1396-óan boczkói várnagy volt. Miklós: II. Lajos király udvarnoka, ki 1526-ban Mohácsnál esett el. A család több községre és birtokra nyert kir. adományt, melyeket Zsigmond és Rudolf, ez utóbbi 1604-ben, megerősített. István 1687-ben itélőmester és alnádor. József 1770-ben helytartótanácsos és altárnokmester és 1776-ban Mármaros vármegye főispánja. László Bars vármegyei alispán, majd követe, 1760-ban kir. tan., kir. táblai ülnök és alországbiró. Ede (szül. 1845) ismert nevű író, jelenleg ny. min. tanácsos, Ferencz († 1875) előbb főszolgabíró, 1848–49-ben nemzetőrtiszt. István (sz. 1854), ny. min. tanácsos, a konstantinápolyi ausztriai cs. és kir. és a magyar kir. konzuli főtörvényszék elnöke, jelenleg őrszentmiklósi birtokos, Jenő, (sz. 1850), jelenleg min. tanácsos; a kulturmérnöki intézmény megalapítója, a vaskorona-, Lipót- és Szt. István-rend tulajdonosa. Az eredeti Kvassói ágból, László (sz. 1834) volt orsz. képviselő.
A Kvassói és Brogyáni czimer: kékben, zöld alapon, egymásnak háttal álló ágyún, jobb és balfelé lobogó és az ágyúkra állított zászló között ágaskodó fehér egyszarvú, jobbjában kardot tart. Sisakdísz: az egyszarvú növekvően. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.