Szőlő és gyümölcs.
Szőlő és gyümölcs.
Legjövedelmezőbb gazdasági ága Kecskemétnek a szőlő- és gyümölcstermesztés. Ennek nyomát már I. Géza király egyik oklevelében megtaláljuk. A XVI. és XVII. századi tudósítások szerint a várost félköralakban szőlőskertek övezték és vörös borát messze vidékre szállították. A XVIII. század elején a belga királyi udvar gyümölcskertjébe Kecskemétről vittek gyümölcsfákat. Az 1850-es években a város Bakule Márton pomologus vezetése alatt minta-gyümölcskertet alapított, melybe külföldi nemesfaju csemetéket hozatott. Legkiválóbb Kecskeméten az alma és baraczk, nemkülönben a dinnye, mely külföldön is híres és keresett. A város körül levő szőlőtelepítések területe ma már a 12,000 k. holdat is meghaladja és ezek mindegyike egyszersmind virágzó gyümölcsös is. A jelentősebb szőlő- és gyümölcstelepek a következők: az áll. vinczellériskolával kapcsolatban a 200 holdas Miklós-telep, mely főként szőlővesszőt termel; a város szikrai birtokán 200 hold nemesfajú szőlőtelep, melyet 400 holdra egészítenek ki; a Helvéczia-telepet svájczi társulat alapította 2000 holdon mellette a Kecskeméti Gyümölcs- és Szőlőszövetkezet 100 holdas telepe, melyet id. Katona Zsigmond vezetése mellett ültettek; Klaber Mór 400 holdas telepe, melyet 1000 holdra egészítenek ki; továbbá Beretvás Pál szőlői és Mathias János telepe.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
