Földárak és parczellázás.
Földárak és parczellázás.
A föld ára az utóbbi két évtized alatt mint országszerte, úgy e vármegyében is lényegesen emelkedett. A jónak tartott földek áremelkedése azonban nincs 46arányban a homokföldek áremelkedésével. A jó minőségű, búzát és egyéb terményeket jól termő földek ára minőség, fekvés és vidék szerint átlagban 500–1600 korona között ingadozik kat. holdanként és ez az ár 300–600 koronáról emelkedett idáig. A homok ára azonban 40–100 koronáról, 300–1000 koronára, sőt ezenfelül is emelkedett. A szőlőnek alkalmas, jobb forgalmú helyen lévő és jó fekvésű homokot jól megfizetik.
Ha számításba vennők a filloxerától okozott károsodást és összehasonlítanók a homok értéknövekedésével, az új telepítésű szőlők és gyümölcsösök értékével és a homokterületek mívelésbe vételével elért közgazdasági haszonnal, a mérleg bizonyára az utóbbi felé hajlanék vármegyénkben.
Földforgalmunk élénk. Az alvidéki földmívelő nép megtakarított pénzét jóformán csak földbe fekteti. Homokot vásárol a munkás, a cselédember, hogy 1–2 hold szőlőt és gyümölcsöst telepítsen, mely megélhetésének biztos alapja.
Mindezek s a középbirtokot fokozott mértékben terhelő termelési költségek azt eredményezték, hogy e vármegyében a parczellázás az utóbbi két évtizedben igen nagy méreteket öltött; több nagy- és középbirtok oszlott meg és a jegenyés nagy majorok helyén, a kis tanyák százai keletkeztek.
Nincsenek pontos adatok arra, hogy az utóbbi három évtized alatt mily nagy területek kerültek parczellázás alá, de hozzávetőleges számítás szerint, a 200 kat. holdon felüli és nagy birtokokból legalább is 150.000 kat. holdat parczelláztak fel. Magában a dabasi járásban 20–25.000 kat. hold oszlott így meg. Az utóbbi időben, 1895-től számítva, legalább 90.000–100.000 kat. holdra tehető ama 200 kat. holdon felüli birtokok területe, melyeket elparczelláztak. Ezenkivül a 200 holdnál kisebb elparczellázott birtokok területe is igen tekintélyes. A parczellázás az alsódabasi, kiskőrösi és monori járásokban a legnagyobb.
A parczellázások kezdetén, különösen az alvidéken, a vásárló nép még nem számolt annyira az anyagi erejével, mint ma. A számítás nélkül, olykor rendezetlen kölcsön-ügylettel, szerzett földek azután csakhamar gazdát cseréltek.
Az is tény, hogy a parczellázás, törvényes rendelkezés hiányában, sok helyen a közczélokra való tekintet nélkül történt és sok rendezetlen állapotot teremtett, mert legnagyobb részüket üzérkedő szempontok irányították.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
