Kereskedés.
Kereskedés.
Ujpesten az ipartermeléssel egyidejűleg a kereskedelmi forgalom is tért hódított, a mi természetes is, mert a javaknak a termelőktől a fogyasztókhoz való juttatására itt a legnagyobb tér kínálkozott. Hogy Ujpest kereskedelmi vállalatai míly arányban szaporodtak, arról a budapesti kereskedelmi czégjegyzői hivatal a legfényesebb tanúbizonyságot szolgáltathatja, azzal is, hogy ott 338 czégjegyzés szerepel Ujpest területéről, de bizonyíthatja még az is, hogy e városban a sok válfajú kereskedelmi vállalat között van 144 szatócs, 74 ügynök, 27 fűszerkereskedő, 13 divatáru-kereskedő, 26 fa- és szénkereskedő, 11 ékszerkereskedő, 4 csemegeüzlet, 43 dohány- és szivarárús, 5 könyvnyomda-vállalat, 6 zálogház, 6 papir- és könyvkereskedő, 14 tej- és vaj kereskedő, 4 vaskereskedő stb.
A kiskereskedelemben ezenkívül még egy fontos tényező jut mindjobban előtérbe: a fogyasztási szövetkezetek. Ujpesten a Háztartásnak, Hangyának, az Államvasuti tisztviselők fogyasztási szötvetkezetének és az Általános fogyasztási szövetkezetnek vannak fiókjai.
E város legelső kereskedői Löwy Izsák és Löwy Bernát voltak, kik 1836-ban telepedtek le Ujpesten. Löwy Izsák épületfával kereskedett s különösen Budapest fővárossal s a szomszédos Dunakeszi, Fót, Mogyoród és Rákospalota községekkel tartott fenn élénk összeköttetést. Utóda a Löwy Dávid és Fiai czég lett. Löwy Izsák egy kis üzleti helyiségében fűszer- és lisztkereskedést folytatott, ennek utóda a Löwy Ármin és fiai czég, mely már nemcsak a fogyasztó közönséget látja el élelmiszerekkel, hanem Ujpest kisebb fűszerkereskedőinek egy részét is. Egy másik czég, melynek alapítási ideje összeesik Ujpest telepítésével, az Ehrenwald czég, melynek alapítása ugyancsak 1836-ig nyúlik vissza. Ez időben ugyanis Neuschloss Bernát telket kapott gróf Károlyi Istvántól, hogy azon épületfa-kereskedést kezdhessen. Neuschloss Bernát 1852-ben Budapestre tette át üzletét s azt Ehrenwald Lipót vezette tovább fiával, Ehrenwald Simonnal. E czég később kettévált s az egyiknek Ehrenwald Vilmos, a másiknak pedig Ehrenwald László a tulajdonosa. Számos régi czéget sorolhatnánk még fel, melyek kereskedelmi tevékenységükkel a város fejlődését előmozdították s annak üzleti életét élénkké és virágzóvá tették. A kereskedelmi élet megszilárdulását legjobban elősegítették Ujpesten a pénzintézetek, a melyek évtizedes tisztes működés mellett, a hitelnyujtás terén időközönként felmerülő megrázkódtatásokat, mindenkor a legfényesebben kiállották. E pénzintézetek alakulásuk sorrendje szerint az Ujpesti Takarékpénztár, az Ujpesti Kereskedelmi és Iparbank, az Ujpestvidéki Takarékpénztár, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ujpesti fiókintézete és a Polgári Takarékpénztár. E pénzintézetek mellett egy-egy szövetkezet is működik, a melyek a helybeli kereskedelmi és ipari élet fellendítését, valamint a gazdasági jóllét előmozdítását hathatósan támogatják.
A lakosság rohamos szaporodásával a hatóságnak nem kis munkát okozott az élelmi czikkek fokozott drágasága elleni védekezés is. Csakhogy sajnos, a városi hatóságnak nem áll módjában az általános bajon segíteni, tevékenysége csak a bajok igen kis részének a megszüntetésére irányulhat. Ezt pedig elérheti a czéltudatos piaczi rendtartás megteremtésével, a termelők és fogyasztók közvetetlen összeköttetésének előmozdításával, az élelmi czikkek minőségének ellenőrzésével, legkivált pedig azzal, hogy a leginkább szükséges élelmiszerek felhalmozását előmozdítja. Az élelmi czikkek árusításával foglalkozik Ujpesten a fent már felemlített szatócsokon és fűszereseken kívül, 41 hentes, 30 mészáros, 28 pék, 14 tej- és vajkereskedő, 17 gyümölcsárus stb. A közélelmezés czéljára 3 piacz szolgál, melyek azelőtt bérbe voltak adva, ez idő szerint azonban házi kezelés alatt állanak, a mi nemcsak hogy több jövedelmet biztosít a városnak, hanem még a piaczi árusok is kevesebb helypénzt fizetnek, minthogy a bérlő rendesen az árusok kiaknázására törekedett. Ujpest a magyar városok élelmezése tekintetében – sajnos – egyike a legdrágább városoknak, mert ha az egyes élelmiszerek átlagos árát vesszük tekintetbe, az élelmi czikkek árai az utólsó 10 év alatt e városban a következő százalékos emelkedést tüntetik fel: marhahús (pecsenye) ára 48%-al, marhahús (leveshús) 42%-al, borjuhús eleje 44%-al, hátulja 46%-al, sertéshús 64%-al, a tojás 50%-al, a vaj 40%-al, a tej pedig 33%-al stb. emelkedett. Ujpesten hetenként háromszor van hetivásár, 490és pedig kedden, pénteken és vasárnap, ezenkívül minden nagyobb ünnepet megelőzőleg idénypiaczokat tartanak. Országos vásár van négy, még pedig a február, május, július és október hónapok 15-ikét követő vasárnapokon, állatfelhajtással együtt. Ujpest városnak közvágóhídja ez idő szerint régi, elavult rendszerű. Azonban a minden közegészségügyi követelménynek teljesen megfelelő modern új közvágóhíd, 600.000 korona költséggel, már építés alatt áll. A helybeli húsfogyasztás mennyiségét feltüntetik a következő adatok: 1908-ban a vágóhídon levágtak 247 bikát, 1691 ökröt, 1654 tehenet, 19 növendék-marhát, 31 üszőt, 4 bivalyt, 3631 borjut, 1582 juhot, 29 kecskét, 40 bárányt, 15.769 sertést, 119 malaczot, 121 lovat, összesen 24.938 darab állatot, melyeknek súlya 2,109.208 kilogramm, azonkívül a közvágóhídon kívül levágott kisebb állatok súlya mintegy 40.000 kg. volt, szárnyas állat pedig kb. 100.000 darab kelt el.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
