Ujmegyer megalakulása.
Ujmegyer megalakulása.
1831-ben gróf Károlyi István megyeri pusztájából nagyobb területet hasított ki szőlőültetés czéljából és azt úgynevezett „árendadíj” ellenében vállalkozók kezelésébe adta át. E vállalkozók egyike: Mildenberger Márton 1832-ben engedélyt kért és kapott arra, hogy az akkori pesti határkocsma tőszomszédságában, a mai közúti villamos vasút végállomása mellett, Ujpest területén az első házat megépíthesse. Csakhamar más települők is követték őt, annyira, hogy 1840-ben Ujmegyeren már 28 házhelyen 24 ház állott, 106 lakossal.
1840 április hó 5-én a gróf Károlyi uradalom intézője megalakulásra hívta össze az Ujmegyer nevet viselő telep lakosait. Az akkor lefolyt tárgyalásról felvett jegyzőkönyvnek az újpesti irattárban levő szövege szószerint a következő:
„A tekintetes Pest vármegyében bekebelezett, tekintetes Fóthy uradalomban helyeztetett szabad újmegyeri gyarmaton tekintetes Burg Károly uradalmi inspektor úr előülése alatt az összes gyarmati lakosok a szerződési szabályok III-ik czikk első szakasza értelmében közgyűlést tartván, tekintetes Hutiray Sándor uradalmi ügyész úr, mint az úri jussok fenntartója jelenlétében tárgyalás alá vétettek:
1. Felolvastatott s kihirdettetett az alap-szerződési szabályok szerkezete.
2. Melynek 1. czikk 3. szakaszára, a lakosok által azon észrevétel tétetett, hogy azon pontban világosan nem foglaltatnék a bor- és pálinkamérési jussok egyenként minden házzal bíró lakosnak az Uraság általi átengedése, mely tettleg mindakkoráig általok szabadon gyakoroltatott.
Mely pont a III. czikk I-ső szakasz B. alatti szabály szerint az Uraság által oly formán magyaráztatott, hogy a bor és pálinka mérési juss szabad gyakorlata egyenként minden házzal bíró lakosnak örökösen átengedtetett, minden ezen czím alatt tartozó külön adózási teher nélkül.
3. Ugyan az I-ső czikk 7-ik szakasza felvilágositása kéretett az iránt: ha vajjon valamely ház birtokosa, az ilyen közgyűlésre meg nem jelenhetne, szavazatját megbizottja által kijelentheti-e? Község lakosai óhajtása szerint oly formán határoztatott, hogy az ilyen közgyűlésen való megjelenésre akadályozott, szavazatát akárki által is kijelentheti, ha az arra nézve megbizottja tulajdon kezével aláírott bizonyság-levelet előmutat, vagy ha azon megbízás az Uraság, vagy a Község bírája előtt történt.
4. Minthogy a zsellérek, vagy egész házat bérlők, kik bérlet házban, vagy a házrészben másod, s ezek ismét harmad zselléreket s így tovább fogadnának, az ilyen másod és harmad és a többi zselléreket fogadó zsellérek, vagy házbérlőkre nézve is kiterjesztetik, a II-ik czikk 2-ik szakasz rendelete oly formán, hogy az ilyen másod és harmad zsellérek bizonyítványait, a befogadó házbérlők vagy zsellérek, ugyanazon büntetés alatt az uraságnak bemutatni tartoznak, mire nézve a házbirtokosok az esetben, ha azon bűndíj azokon a vagyonhiány vagy rögtöni eltávozások miatt meg nem vétethetnék, azokért felelni tartoznak.
5. A II. czikk 5. szakaszára, mi az adó pontos beszedését illeti, hogy t. i. a pénztárnok az e szakaszban kitett határnapokban az uradalmi pénztárba az egész adót egy összegben befizethesse, 472szükséges, hogy az azon határnap előtt jóval beszedessék, azért leginkább, hogy a fizetésben hátramaradtak ellen, ha szükség lenne, törvényes végrehajtás is eszközöltethessék.
Jónak tartják a gyarmati lakosok, hogy mind a házzal bíró lakosok, mind pedig a zsellérek adóbeli tartozásukat Sz. György és Szent Mihály hó 1-ső napján a pénztárnoknak befizessék.
8. III. czikk 1. szakasza C. alatti pont rendelete a folyó évre, midőn még tudniillik a gyarmat csak kevéssé lenne mindekkoráig benépesítve, határoztatott: hogy csak két tanácsbeli választassék, melynek egyike pénztárnok, a másik pedig jegyzői hivatalt viseljen, továbbá hogy mind ezeknek, mind pedig a Főbírónak hivataloskodások ideje csak f. év végéig tartson, midőn ismét újak választatnak. Melyek után szavazati tübbséggel Főbírónak választatott Lőwy Izsák. Jegyzőnek s egyszersmind tanácsnoknak Holló József. Pénztárnoknak s tanácsnoknak Neuschloss Bernhard. Meghiteltetésük folyó hó 12-re határoztatott.
7. Ezen szerződési szabályok berekesztő pontjára nézve: kijelentette tekintetes elnök úr, hogy a méltóságos gróf Földesúr hazajöttével az eredeti szerződési szabályok a fent tisztelt uraság által aláírva a Községnek kiadatni fognak, az egyes házzal bíró lakosoknak pedig hason nyomtatott példányai tekintetes Burg Károly uradalmi inspektor úr aláírásával és uradalmi pecséttel megerősítve kiadattak.
8. Továbbá a gyarmat összeírása és a lakosság bizonyság leveleinek megvizsgálása minden nehézség nélkül eszközöltetett.
9. A megválasztott bírák megfontolván azt, hogy a község a bírák fizetésével még most tetemesen erőtleníttetnék, ez évre fizetés nélkül szolgálatjokat ajánlották, mely dicséretes ajánlat a község lakosaitól köszönettel fogadtatott. Kelt Uj-Megyeren, április 5-én 1840. Burg Károly s. k. inspektor, Lőwy Izsák s. k. bíró, Holló József s. k. jegyző.”
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
