A Szt. Márton székesegyház.
A Szt. Márton székesegyház.
A vár után a Szent Mártonról elnevezett székesegyházról kell megemlékeznünk, a mely a Szilágyi Dezső- (azelőtt Hosszú-) utczára nyíló téren, emelkedett dombon áll. Több századon át ebben koronázták Magyarország királyait és így mindenkor emlékezetes marad hazánk történetében.
A pozsonyi káptalan 1204-ben III. Incze pápától kapta az engedélyt, hogy a várból a városba jöhet le, és hogy templomot építhet. A mostani templom helyén azelőtt a Szent Mártonnak felajánlott kisebb templom állott, melynek alapfalait az 1867. évben történt restauráczió alkalmával találták meg. A kanonokok valószínűleg addig a várban laktak és az istentiszteletet a várkápolnában végezték. Hogy az engedélyt megkapva, azonnal hozzáfogtak az építkezéshez, arról a sekrestye és a mellette levő két kápolna tanúskodik, melyeknek erős gerinczei e korra vallanak, nemkülönben a déli előcsarnokban, az északi oldalon levő Szent Anna kápolnába vezető ajtók timpanonjai, valamint az ezen oldalon levő főkapu. Hogy mikor avatták föl a templom hajóját, arra nincs biztos adat. A városi számadásokból csak azt tudjuk, hogy 1400 táján a város építő-anyaggal támogatta az építkezést, mely abból állott, hogy a hajó déli oldalán két új nagy és egy kerek ablakot törtek a falba. Az építkezési idő alatt a hajóban istentiszteletet nem tartottak, mert 1402-ben a milkói püspök a templomot és a hajóban levő négy oltárt fölavatta. A szentélyben levő zárókövek egyikén 1476., a másikán 1482. évszám látható, tehát a szentély ez idő között épült. Az esztergomi levéltárban őrzött és Bakacs Tamás érsek alatt kiállított oklevél szerint, a szentélyt csak 1495-ben avatták föl. Ebből az okiratból kiderül az is, hogy a káptalan is hozzájárult a szentély építésének költségeihez. A mennyezeten látható Mátyás király, nemes családok és a város czímeréből következtetjük, hogy ezek költségén épült a szentély.
Innen kezdve hiányoznak a történeti adatok; csak az 1620-ik évről tudjuk, hogy a város evangelikus hitre áttért lakossága, illetőleg a városi tanács irásbeli folyamodványa alapján, a Pozsonyban székelő Bethlen Gábor fejedelem a templomot az evangelikusoknak adta át, kik 1 1/2 évig itt tartották az istentiszteletet.
1735-ben Esterházy Imre herczegprimás alatt ismét nagyobb átalakulások történtek a templomon.
A szultán Mátyás királynak Alamizsnás sz. Jáos alexandriai patriarcha csontvázát adta ajándékul. Eleinte Budán tartották az ereklyét, de a törökök folytonos előnyomulása miatt, a máriavölgyi pálosokhoz vitték át. Pázmány Péter érsek onnan Pozsonyba hozatta és a főoltár mögött egy falfülkébe tétette le, míg Esterházy Imre érsek 1735-ben a Szentnek külön kápolnát építtetett a templom északi oldalán, hova az ereklyét nagy ünnepség kíséretében 144tették az oltár fölötti koporsóba, a mit a templom hajójában, a kápolna bejáratánál, ékes keretű vörös márványtábla fölirata hirdet.
Pozsony. – Renaissance-kori bronz-gyertyatartó a dómban.
Körper K. felvétele
Ekkor alakult át a templom szentélye is; a gót szárnyas oltár helyébe jött a Donner Rafaeltől készített Szt. Márton lovas szobor, mely jelenleg a főoltár mögött, de a templomon kívül üvegtető alatt áll.
Az oltárhoz tartozó két életnagyságú térdelő angyalt 600 forintért a Nemzeti Múzeumnak adták el. A régi gót stallumok helyébe barokk ízlésűek jöttek. Az Alamizsnás-kápolnában levő oltáron látható angyalok, nemkülönben a térdelő Esterházy Imre érsek szobra, szintén Donner Rafael művei.
A szentségház, mely egész a mennyezetig ért, II. Lipót király koronázása alkalmával pusztult el, miután a falat áttörve, oda oratoriumot építettek.
Így maradt a templom 1863-ig, midőn Heiller Károly városi plébános házról-házra járt kéregetni, míg 160.000 forintot gyűjtött össze, melylyel a templom stilszerű restaurálását megkezdték, Lippert József műépítő vezetése alatt.
A szentélyben kripta nincsen, azonban a restauráczió alkalmával több magánsírt találtak, ú. m. Széchenyi, Szelepcsényi, Keresztély Ágost herczeg és Pázmány Péter érsek sírjait. Ezeken kívül a gróf Pálffy-család néhány tagja is a szentélyben nyugszik.
Érdekes a Szt. Anna kápolnába vezető ajtó timpanonja. A kápolna a XV. század végén épült és a hagyomány szerint benne kínozták a vizsgálat alatt levő gonosztevőket.
A kápolnát 1874-ben a templomhajóval együtt restaurálták. A festményeket Jobst Károly bécsi festő készítette; érdekes még itt Schomburg rector Academiae Istropolitanae (Schomburg a Mátyás királytól Pozsonyban felállított egyetemnek volt a rektora) életnagyságú sírköve.
A hajó déli ajtajának timpanonja felső részében szintén régi. Alsó részét Hutterer János, bécsi szobrász egészítette ki. A hajóban levő négy oltár új.
Említést érdemel még a hajóban elhelyezett keresztelő medencze, mely 1404-ben bronzból készült; a fedele azonban új.
A Szt. Alamizsnás-kápolnában van két bronzból készült, nagy husvéti gyertyatartó; ezeknek renaissance-rajza és technikája olasz eredetre vall; de hogy miképpen kerültek a templom birtokába, arra nézve nincsenek adatok. Értékük megbecsülhetetlen.
A szentélyben levő új oltárt Hutterer János, a stallumokat a pozsonyi Fürst Antal asztalos, az összes üvegfestményeket pedig Geiling Károly készítette.
A régi szentségházból fönmaradt gyönyörű vasajtót, a szentély építése alkalmával, Fischer János készítette Bécsben.
A régibb sírkövek közül csak gróf Pálffy Miklós győri hős, Pethe László és Ujlaki Ferencz püspökök sírkövei vannak a szentélyben elhelyezve.
A templom déli oldalán levő csarnok 1526-ban épült és a hajóval együtt restaurálták. Az északi oldal csarnoka pedig néhai Rimély Károly városi plébános (volt beszterczebányai püspök) idejében 1893-ban készült, Schulek Frigyes műépítő tervei szerint.
Nem szabad említés nélkül hagyni a sekrestye és a két mellékkápolna fölött levő érdekes könyv- és levéltárt. Az elsőben igen szép festményes inkunábulumokat és misekönyveket, az utóbbiban pedig a káptalanra, a város történetére és régi nemesi családokra vonatkozó nagyszámú okiratokat őriznek.
Innen került ki a legrégibb magyar halotti beszéd, melyet jelenleg a Nemzeti Múzeum irattárában őriznek. Igen érdekesek továbbá a templom birtokában levő középkori kelyhek és egy 1520-ban készült remek gótikus szentségtartó.
A pozsonyi főtemplomban volt a magyar Szent István-rend első ünnepsége 1766 aug. 22-ikén.
)
145Koronázó templomnak nevezzük az egyházat azért, mert benne a Habsburgház számos tagját koronázták meg. Így Miksát és nejét Máriát 1563, Rudolfot 1572, Mátyást 1608 és nejét Annát 1613, II. Ferdinándot 1618, III. Ferdinánd nejeit: Mária Annát 1638 és Eleonorát 1655, IV. Ferdinándot 1647, I.Lipótot 1655, I. Józsefet 1687, III. Károlyt 1712 és nejét Erzsébetet 1714, Mária Teréziát 1741, II. Lipótot 1790, I. Ferencz nejeit: Mária Ludovikát 1808 és Karolina Augusztát 1825 és V. Ferdinándot 1830-ban.
I Ferdinándot Székesfejérvárott, III. Ferdinándot pedig Sopronban koronázták meg, mert akkor Pozsonyban ragályos betegség dühöngött; I. Ferenczet pedig Budán.
Alamizsnás szent János kápolnáját legújabban restaurálták. Ez a kápolna Pozsony egyik kiváló látnivalója. Legbámulatosabbak benne a valódi márványművek. Ilyenekre alig akadunk másutt. Ortvay Tivadar dr. szerint, csak Spanyolországban az Escurialban és Cordovában vannak szebbek.
A kis épületben nem mind márvány ugyan, a mi annak látszik, mert falai csak márványutánzatok, de a faltövek burkolatai és az oltár építészeti részei valódi márványból készültek. Az alapítónak, Esterházy Imrének fehérmárványszobra igazi műremek; maga az imazsámoly is, melyen térdepel, valódi mestermű. Az oltár szobrászati díszítése is igen szép (két lebegő és két ülő márványangyal). Nagyszerűek az oltár bronz-reliefjei is, a melyek a Megváltó kínszenvedését ábrázolják. A kápolna falait igen jeles freskók diszítik: kovács és lakatos-munkái, így a kapu és a díszablak rostélyzata is gyönyörűek. Remélhető, hogy nemsokára meg fog valósulni dr. Ortvay Tivadarnak az az eszméje, hogy e kápolna megalkotójának emlékére emlékmű állíttassék Pozsonyban, a mely város alkotó géniuszának annyi művével dicsekszik.
Megemlítésre érdemes még, hogy a székesegyház gúlaalakú magas tornya, melynek tompa hegyén a vánkoson nyugvó magyar korona látható, újabb időben épült; ugyanis régi tornyai, villámcsapás következtében, először 1760-ban, majd 1833-ban égtek le. Főhajóját nyolcz, sokszögű oszlop választja el a két mellékhajótól. A templom déli oldalán elterülő meredek domb, a melyen két lépcső vezet föl a templom bejárásához, 1778 előtt még temető volt, részint házakkal, részint kőfallal körülvéve. Ekkor még a város falai is állottak. Ezen a téren akarják a Szent Márton-szobrot felállítani. A tervet már el is készítette Pozsony szülötte, néhai Fadrusz János szobrász. A főtemplomhoz tartozik a pozsonyi társas káptalan. A 12 kanonok a Káptalan-utczában lakik. A prépost lakóháza a dóm mellett van. E ház szép, tágas, erkélyes épület, kőfallal bekerített udvar közepén. 1632-ben építtette Draskovits György. Azóta persze többször renoválták.
Pozsony. – A szentségház vertvas-ajtaja a dómban.
Ortvay: Pozsony város történetéből.
A prépost lakóházával szemközt van a pozsonyi kir. akadémia, a melynek két fakultása van: a jog- és államtudományi s a bölcsészeti. Az akadémia 1884-ben ülte fennállásának századik évfordulóját. Ezt az épületet nem szabad Mátyás király egykori Istropolitana Academiájával összetéveszteni, mert ezt Pázmány Péter építtette. Fésüs György dr. akadémiai igazgató a következő emléktáblával örökítette meg az alapítást:
„Ezen Épület Alapkövét 1628-ban A Nagy PÁZMÁNY PÉTER Tette Le. 1630–1773-ig A Jezsuita Atyák Társháza, 1775-ben Az Ujon Szervezett Elemi Iskola És Tanítói, 1780-ban A Könyvbiráló Hivatal, 1812-ben A Benczések Költöztek Csarnokaiba, 1850-ben Helyeztetett 146El Az Épület Keleti Szárnyába A Klarisszák Kolostorából A KIRÁLYI JOGAKADÉMIA, Mely Ezen Épületben Bővült Ki 1875-ben Bölcsészeti Karral És Ünnepelte 1884-ben Fönnállásának SZÁZÉVES JUBILEUMÁT. Minek Maradandó Kifejezéseül Illesztette A Nemzeti Második Millennium Harmadik Évében DR. FÉSÜS GYÖRGY Ezen Jogakadémia Igazgatójává Történt Kinevezése Alkamából, A Mult Iránti Kegyeletből Ez Emléktáblát E Dicső Épület Falába.”
Az akadémia épületét, a melynek másik részében különben a Szent Mártonról czímzett elemi iskola van, eredetileg a jezsuiták számára emelte Pázmány, mint azt a kapu fölött levő következő fölirat tanúsítja: „Anno Christi MDCXXX Petrus Pázmány S. R. E. Cardinalis Archiepiscopus Strigoniensis Collegium hoc Societati Jesu posuit”.
Az Academia Istropolitana, a melyet Mátyás király alapított, a Ventur-utczában levő (7. számú, kétemeletes) régi pénzverő házban (Altes Münzhaus) volt. Főtitoknoka Vitéz János, a tudós esztergomi érsek, altitoknoka pedig a híres pozsonyi prépost, Schomburg György volt. Az intézet az alapító halálával, II. Ulászló kormányzása alatt szünt meg.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
