Cseklész.
Cseklész.
Cseklész, a budapest–bécsi vasútvonal mentén fekvő kisközség, 242 házzal és 1804, túlnyomóan magyar ajkú, róm. kath. vallású lakossal. E község 1290-ben Cseklészi Kozma nevében szerepel először. 1324-ben I. Károly király Vörös Ábrahám comesnek adományozza. 1324-ben már vára is említve van Castrum Chekles néven. 1390-ben az Apponyiak az urai. 1458-ban Dengelegi Borbáláé, Rozgonyi Sebestyén nejéé a vár és a község. Az 1553-ik évi portális összeírásban Báthori Andrásnak 13 1/2 és a borostyánkői uraknak 15 portája adózott. A XVII. században mezőváros volt. Később az Esterházyak lettek az urai és gróf Esterházy József 1722-ben nagyszerű kastély építtetett ide, mely jelenleg Esterházy Mihály grófé s egyike az ország legszebb és legkiesebben fekvő kastélyainak, mely tömérdek műkincset, értékes festményt és gazdag könyvtárt rejt magában. A község a német Landsitz és Landsütz néven is ismeretes volt. A vár a Thököly-féle zavarok alatt a felkelők kezére jutott. Ma már csak csekély romja látható. Maga Cseklész a Rákóczy-felkelés alatt teljesen leégett. Katholikus temploma XIV. századbeli építmény, melyet azonban az idők folyamán átalakítottak. Az egyház birtokában 1666-ból való érdekes aranykehely van. A lakosok fogyasztási hitelszövetkezetet tartanak fenn. A község határában állott hajdan Monar község, mely 1324-ben szerepelt; ma már nyoma sincs. A dűlőnevek között is vannak olyanok, a melyek jelentőséggel látszanak bírni. Ezek: Rézhegy, Úrgyöp, Papkert, Kuczerföld és Sajtosföld. A község körjegyzőségi székhely. Van saját postája, távírója és vasúti állomása.
Esterházy Mihály gróf kastélya Cseklészen.
Saját felvételünk
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
