Madarász.
Madarász.
Madarász, magyar kisközség a Csallóközben, mindössze 10 házzal és 64 róm. kath. vallású lakossal. E községről 1333-ban találjuk az első írott nyomokat, a mikor Hodi Jak és fiai e birtokuk felét Hodi Ferencznek elzálogosítják. Ez időben Madaras néven említik. 1439-ben királyi birtok és ekkor Albert király zálogba adja a két Hunyadi Oláh Jánosnak. 1495-ben II. Ulászló részben csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizközi Andrásnak adományozza. Ebben az oklevélben Madaraz néven szerepel. 1506-ben Verbőczi István is részbirtokos itt. Idő folytán Nagyszombat város birtokába jut, melynek itt az 1553. évi összeírás szerint 10 portája adózik. Végűl az éberhardi uradalomnak lett a része. Hajdan német község volt, mely azonban megmagyarosodott. Temploma nincs. Postája és távírója Féll, vasúti állomása Misérd.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
