A föld termőképessége.
A föld termőképessége.
10. A vármegye földjének termőképessége. A földtani, vízrajzi s égalji viszonyok szerint minősül a vármegye talajának termőképessége. Ez egészben véve csak középszerűnek mondható. A hegyek közt, hol a talaj többnyire kövecses, agyagos és hideg, termékenysége csekély, már csak azért is, mivel megmívelése nehéz. Hol azonban a hegyek közt a gránit és diorit légköri befolyások következtében szétbomlik, ott jó szántóföldekre találhatni. Gránit- és diorittalajon 9kitünően nő a szőlő és gyümölcs, s buja mezők virulnak rajta. A síkságon, főleg a Vág és Morva mentén, de a Csallóközben is könnyű ugyan és meleg a föld, de nagyon homokos; megmívelése e szerint nem jár nehézséggel, azonban televényrétege gyönge lévén, termőereje hamar kimerül. A Csallóközben némely helyütt csak 4–6 hüvelyknyi termő televény borítja a kavicsos altalajt, bár az Alsó-Csallóköz némely részeiben egy, sőt másfél lábnyira is megvastagszik a televény. Helyenként a Csallóköz földjét, mint Nagylégnél, Olgyánál s egyebütt sajátszerű földnem borítja, ugyancsak a termékenység rovására. E földnem egy piszkosszürke, púpos és mélyedéses tömeg szabálytalan gumóiból áll. A kvarczhomokból és ritkás csillámrészecskékből álló és szénsavas mésztől czementált tömeg az édesvízi meszekre emlékeztet.* Sokkal jobb a föld minősége a Vág lapályán, az úgynevezett Mátyusföldön, valamint a külső és a nagyszombati járásban, hol a termőréteg vastagsgáa 4–5 láb is megvan. Éppenséggel híres a vármegyében az a televényföld, mely a pozsonyi járás hegyentúli részén Dévényújfalu, Besztercze, Mászt és Borostyánkő között terül el, s melyet már régibb időkben kerti kulturákhoz, főleg hortenziákhoz szállítottak Pozsonyba.* Ott, hol a terület fölszínét a lősz borítja, a föld termőképessége könnyebb módon fokozható. Mert ámbár maga a lősz soványságánál fogva kevésbbé jó termőföld, annyiban mégis előnyös, a mennyiben a kavicsos területeket beborítja, s így kulturképessé teszi. Kellő trágyázás mellett rajta, bár lassan, a kivánatos televényföld keletkezik, a mellett könnyen megdolgozható s elégséges kiterjedést enged a vetések gyökereinek. Mésztartalma kiválóan lóhere és hüvelyes növények természtésére alkalmas.* A Súr televényének termőképességét kivált fatenyésztése mutatja. A fatenyésztés itt nem magelvetés eredménye. A szilfákon észrevehető új ágképződések fennen hirdetik az ottani vegetáczió nagy termőképességét. A technikai czélból lehántolt fák károsodását csakhamar helyrehozza az üde új ágképződés. A Súr szélének talajába ültetett kőrisfa (Fraxinus excelsior L.) rendkívül kedvező növési viszonyokra vall.*
Verhandl. des Ver. f. Naturk. zu Presb. 1858. III., II, 18.
Róla emlitést tesz Ballus: Pressburg und seine Umgebung 1823. 69. l.
Verhand. d. Vereins für Naturkunde zu Pressburg 1856. I, 4–5.
L. Kornhuber: Das Moor „Schur” bei St. Georgen. (Verhand. d. Ver. f. Naturk. zu Presb. 1858. III. II, 32.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
