Ásványvizek.
Ásványvizek.
8. A vármegye ásványvizei. Ásványvizek tekintetében sem mondható, hogy a vármegye bennök gazdag volna. A mi van, az a vas- vagy kéntartalmú hidegvizek közé tartozik. Pozsonynál a Zergehegy aljában 600 bécsi lábnyi tengerszin (Adria) fölötti magasságban, a nyáron elég sűrűn látogatott kies és hűs Vödricz-völgyben van ivásra és fürdésre berendezve a Ferdinánd királyról elnevezett, de közönségesen csak Vaskút néven ismert vasas forrás.* Vize tiszta, színtelen és szagtalan. Íze gyengén összehúzó. Hőmérséke 9.2°R. 16.5°R. légmérséknél. E víz hosszabb állás után barna csapadékot hagy maga után. Közelebb a városhoz, a hegyi liget szélén, van egy másik vastartalmú forrás, a Mária-fürdő, mely azonban ma már csak nyaralóul szolgál s a pozsonyi Sz. Orsolya-apáczáknak tulajdona. A Kis-Kárpátok keleti lejtőjén ismertebbek a szentgyörgyi és a bazini ásvány-források. A szentgyörgyi István-forrás a város közelében, lápos réten fakad. Vize tiszta, átlátszó, kénesszagú. Hőmérséke 12.99° R., 19.44° R. légmérséknél. Égvényes kénes hideg víz,* melyet ivásra s fürdésre használnak s kivált köszvény, csúz, görvélykór, idült bőr-, lép-, májbajok és verőczéri pangások ellen sikeresen alkalmaznak. Nevezetesebb a bazini vasas forrás, mely a várostól félórányi 7távolságban kies, szép, üde helyen, meredek sziklahegy aljában fekszik s a közellevő erdőség miatt kellemes tartozkodó hely. Vize, mely ásványos, kivált vasas tartalmát, a kovaföldes agyagpalának köszöni, tiszta, átlátszó, szagtalan, kissé összehúzó ízű, barna csapadékos. Nyáron meglehetősen látogatják. Van 48 vendég- és 12 fürdőszobája.
Bauer és Weselsky vegyelemzése szerint e víz alkotórészei szénsavas sók, közöttük van jelentéktelen mennyiségű szénsavas vasoxydul, aztán némely chlorösszeköttetések a kénsavas sók nyomaival. (Verhandl. d. Ver. f. Naturk. zu Presb. 1858. III, 58., azonív. l. Sitzungsberichte d. kaiserl. Akademie der Wissenschaften 1858. évf. XXIX, 585.)
Vegyelemezte Bauer Sándor dr.: Untersuchung der Mineralquelle des Erzherzog Stephan-Schwefelbades zu St. Georgen in Ungarn, közzétéve a Sitzungsberichte der mathem.-naturwiss. Classe d. kais. Akademie d. Wissenschaften 1859. évf. XXXIV, 446. Azonkívül l. Verhandl. d. Vereins f. Naturkunde zu Pressburg 1859. évf. IV, 36.
Említendő még a vármege hegyentúli járásában, a perneki határban, a Kis-Kárpátok Jahodnisko nevű hegyágának keleti oldalában, a tengerszín fölötti 700 lábnyi magasságban, egy elhagyott antimon- és kénkovand-bányában fakadó ásványforrás. Hőmérséke (szept. 1-én) 8.75° C. E forrásvíz kénsavas vasélecset tartalmazó vizekhez hasonló.*
Hasenfeld Manó: A Perneken találtatott ásványforrásnak helyrajza, közétéve a M. T. Akad. által kiadott Mathematikai és természettudományi közlemények 1865 évf. III, 71–75.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
