A városi levéltár ereklyéi.
A városi levéltár ereklyéi.
A város levéltárában számos becses történelmi ereklyét őriznek, ú. m. a Rákóczy-féle fölkelés idejéből egy lobogót, a jobbágyság korából egy derest és 4 bilincset, továbbá 2 érdekes régi hordóhitelesítő botot, egy szines képekkel diszített és üvegből készült talpnélküli, érdekes ivóserleget 1588-ból, mely Rudolf király adománya, egy 1771-ből való szavazó szekrényt, 3 női főkötőt, abból az időből, a mikor a városi hatóság a női fejdísz milyenségét előírta, egy díszes bírói kardot, melynek markolata ezüstből készült és Szent György lovagot ábrázolja, a kard tokján remek domborművű ezüst-diszítésekkel, két bírói buzogányt, egy ezüst bírói botot, melynek vége liliomot ábrázol, a régi ú. n. pozsonyi mérő vörös rézből készült teljes gyűjteményét és végül a város hóhérpallosát, melylyel 1669 január 10-én a gyermekgyilkos Trauniczki Erzsébetet lefejzték. E pallos markolatának gombján annak felső 223lapján, mely csillagszerű mezőkre van osztva, a következő fölírat olvasható: „Ferrum Donabat Hedel H. Tomas”; alsó lapján és markolatán pedig legnagyobb részt a Zsoltárokból vett következő, néhol hibás, sőt érthetetlen latin idézetek olvashatók: „Benedictus. Dnus. Deus. Meus. Qui. Docet. Manus et. Digitos. Meos. ad. Bellum. Psal. 143. Meas. ad. Praelium.” A markolat-keresztjének felső részén: „Qui. Nimium. Enungit. Eligit. Sangvinem. Gar. zu. sharf maht schertig.” A penge egyik oldalának felső részén a következő fölirat van: „Recte. Iudicate. Vilii. Hominum. Psall. 57. – Stigel. Nil. Statvat. Iudex etiamsi. Litiget. Actor. Phogylides.” Az alsó részén: „Judicium non fer si non sit uterq. Locutus. Sit nisi delati cognita causa rei.” A másik oldalon: „Accingere gladio tuo super fenur tuum potentissime. Psal. 44. – Sermo dei penetrabilior omni gladio ancipiti. Hebr. 4.” A markolat alatti részen: „Omnis anima potestatibus sublimioribus subdita sit. Coelitus Petenti provisum.” A tok felső részén: „Non est enim potestas, nisi a deo enim sine causa gladium portat. Rom. XIII. Omnes qui accepperint gladium gladio peri bunt. Matt. XXVI.” A másik oldalon: „Melior est pax certa, quam sperata victoria – Patriae fumus Alieno igne luculentior. M. E. Lib. ac. R. C. S. 224Georgy Patria p. Judicatu obt. Andreas Szegner p. t. Judex et Sen. L. Regiaeque Civitis Posonien. Ao. 1648.” A tok alsó részén: „Virtutum regina justitia. – Reddo cuique suum, sanctis et lebus omne. – Concilio mortale genus ne crimine vivat. Justitia et pax osculatae sunt. Psal. 84. – Misericordia et veritas obviaverunt sibi.” A másik oldalon: „Ovid: sit piger ad paenas princeps, ad praemia velox. – Summum jus summa injuria. Adalbertus Hutterus Patritius judex regius. Cibinens. suae Familia et II. Anno domini 1581. Judicatus sui quinto et doleat quoties esse ferox ex aequo et bono.”
Szentgyörgy. – A plébánia-templom.
Saját felvételünk
Szentgyörgy. – A plébánia-templom főoltára.
Saját felvételünk.
A város levéltára 1618-tól fogva őriz leveleket. A XVI. századbeli iratok legnagyobb része a török pusztítások és a Rákóczy-forradalom s legfőkép az 1718-iki nagy tűzvész alkalmával pusztult el. Az itt őrzött levelek leginkább Szentgyörgy város kiváltságaira vonatkoznak. Így I. Ferdinánd 1550-ben megerősíti a város vásártartási jogait, melyeket Nagy Lajostól, Mátyás királytól és II. Lajos királytól kapott. – Rudolf királynak 1591-iki irata, melylyel a városnak a Pálffy Katalinnal, Illésházy István kanczellár nejével szemben fennálló 7000 r. forint és a Szentgyörgyi grófok többi örököseivel szemben fennálló 2000 r. forint tartozását elengedi. – Ugyancsak Rudolfnak 1598-ban kelt oklevele, melylyel kimondja, hogy Szentgyörgy a reá kivetett összeget lefizetvén, a városra senki igényt nem tarthat. – Ugyancsak Rudolfnak 1602-ben kelt könyvalakú kiváltságlevele, melylyel a városnak 1598-ban adott kiváltságait megújítja és megerősíti. – II. Mátyás királynak 1615-ben kelt kiváltságlevele, mely szerint a város szabad területének évi czenzusát 400 akó jó borban állapítja meg, a város szabadalmait kibővíti és polgárainak különféle előjogokat biztosít. – III. Ferdinándnak 1647-ben kelt levele, melylyel a város korábbi kiváltságait megerősíti és a polgárok kérelmére a város czímerét és pecsétjét megállapítja. – II. Ferencznek 1802-ben kelt vásárszabadalma. – IV. Ferdinándnak 1845-ben kelt leirata a város magyar köriratú pecsétje ügyében. – A budai pasának 1665-ben kelt levele és több nemesi oklevél, melyek a város egyes akkori családait érdeklik, úgymint a II. Rudolftól 1595-ben Ormosdi Titusnak, a III. Ferdinándtól 1642-ben Schachner Györgynek és neje Forster Katalinnak, ugyanettől ugyanakkor Strsser Tamásnak és nejének Pamer Dorottyának és az ugyanattól 1658-ban Fieger Lénárdnak és nejének Parradi Márthának és gyermekeiknek adott nemesi levél.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
