Balatonföldvár. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Balatonföldvár.

Balatonföldvár. Az anyaközségtől: Kőröshegytől 3 kilométernyire fekszik a Balaton mellett. E fürdőtelep alapítására gróf Széchenyi Imrét 1894-ben néhai Korányi Frigyes egyetemi tanár inspirálta. A kivitelben segítőtársa volt Spur István uradalmi mérnök. 1894-ben a parczellázások megkezdődtek, 1895-ben a Balaton és a lösz-part között elterülő területet, mintegy 20 kat. holdnyi nagyságban, parkká alakították át, majd megkezdték a „Kupa vezér” szállodának és mellette egy széles verandaszerű étterem-kávéháznak az építését, magas kilátótoronynyal. Már az első évben több parczellát adtak el és megkezdődött a nyaralók építése is, számszerint 8. A fürdőtelep 1896 június hó 14-én nyílt meg. Földvár, e legmodernebbül épült telep, a somogyi parton roppant keresett lett és nemcsak a Széchenyi grófoknak és más főuraknak, hanem különösen a magas hivatalnoki és katonai karhoz tartozóknak lett kedvencz nyaralóhelyük. Az egy szálló csakhamar szűknek bizonyulván, 1897-ben megépült a „Bendeguz”, majd 1898-ban, a Balaton-parton, a „Zrinyi” szálló. Az éttermeket, szállodákat és a parkot 1896-ban villamvilágítással látták el és 1899-ben fektették le a telep vízvezetékét, 80.000 korona költséggel. A telep oly gyorsan fejlődött, hogy 1897-ben 17 nyaraló épült és 1898-ban már 40 állott fenn. Mikor gróf Széchenyi Viktor birtokai kezelését átvette, Balatonföldvár fejlesztését is a legnagyobb szeretettel gondozta. Később az egész telepet, az ottani 800 holdas birtokával, 1903-ban eladta az e czélra alakult fürdő-részvénytársaságnak, melynek elnöke a tulajdonos előbbi gyámja: gróf Széchenyi Imre lett. Ez a társaság készíttette 1904-ben az 1200 méter hosszú és 18 méter széles, nyílegyenes, remek parti sétányt. 1905-ben csatornázták a fürdőtelepet, összes épületeivel. A csatornák szennyvizeit, a fürdőteleptől 400 méternyire, biológiai rendszer szerint tisztítják, megszűrik és csak így jut vissza a Balatonba.

1904-ben kezdték meg – az állam és vármegye támogatásával – a hajókikötő építését, mely azóta évről évre bővül és ma már a gőzhajókon kívül menhelyül szolgál a motoros- és vitorláshajók, valamint a csónakok egész seregének. Újabban a nap- és homokfürdők czéljaira egy nagy szigetet teremtettek meg, a fenékből kikotort finom homokból. A földvári kikötő remek mólója és különösen a hullámgát, kedvencz sétahelye a közönségnek. A fürdő-részvénytársaság 4 km. hosszú makadám kocsi-utat épített, a séta-utakat is pompásan elkészíttette, díszes posta- és távíróhivatalt emelt és árúcsarnokot is teremtett. A telep közelében elterülő vizes területet a földmívelésügyi miniszter költségén lecsapoltatta és ezáltal a fürdőtelep a közegészségügy minden követelményének megfelel.

1905-ben keletkezet a „Balaton-klub”, melynek 600-nál több tagja van s mely a társadalmi életet is kedvessé és kellemessé teszi.

271905. év őszén meghalt a fürdőtársaság nagyérdemű alapítója és elnöke, gróf Széchenyi Imre. Emlékét a hálás közönség pompás mellszoborral örökítette meg a fürdőparkban, melyet 1907-ben lepleztek le, nagy részvét mellett.

1904-ben gyógyfürdői jelleget nyert. 1908-ban az állam egy artézi kutat furatott itt. Ugyanez évben Törley József pezsgőgyáros, kizárólag a Balaton klubtagjai részére, szép klub-épületet és mellette egy kisebbszerű szálló-épületet emeltetett, a mely téli lakásra is teljesen alkalmas.

Balatonföldváron van jelenleg 4 szálló, 96 szobával és 1 étterem-kávéház-helyiség. Ezenkívül a telep közelében 1 jó korcsma az alkalmazottak részére és van még 66 nyaraló, melynek legtöbbje, egy család befogadására alkalmas, földszintes épület.

A teleplakók élelmezéséről legnagyobbrészt az uradalom bérlője gondoskodik, de van a telepen egy közkertész is. Van itt mindenféle üzlet és a fürdőidény alatt állandó napi piacz.

A vendégek forgalma az első években 300 körül volt, de ma már 1500–2000, s azok közül kb. 1200 állandó nyári lakó.

A telepen a nyári hónapokban állandó orvos és gyógyszertár van. Balatonföldvár ma a somogyi partnak legszebb, legmodernebb és legkeresettebb fürdőhelye.