Katonai uralom.
Katonai uralom.
Rövid idő mulva Somogy vármegye is katonai uralom alá jutott. Burics János cs. kir. tábornok, hadával Stira felől Nagykanizsára vonulván, 1849 jan. 15-én kelt levelével értesíti a vármegyét, hogy a vármegye békés megszállására indítja seregét, egyben kijelenti, hogy a vármegye kormánya az ő hatalma alatt áll. E levelet az 1849 jan. 19-én tartott közgyűlésen olvasták fel, mire a vármegye hódoló feliratot intézett az uralkodóhoz (biz. kgy. 1. sz. 1450. 1.).
Burics tábornok egyúttal Nagyatádi Czindery Lászlót, a vármegye volt főispánját, nevezte ki királyi biztosnak, míg a vármegye érdemes főispánja, a fegyveres hatalom előtt meghajolni kénytelen és visszavonul birtokára; példáját követi a tisztikar hazafiasabb része is. Czindery pedig, az újonnan kinevezett biztos, nyomban munkához lát, hogy hatalmas pártfogóját, Burics tábornokot méltóképen fogadhassa; nyomban intézkedik, hogy a fekete-sárga lobogó a császári hadaknak Kaposvárra leendő bevonulásakor mindenütt kitűzessék.
Február 1-én, kinevezés utján, megalakítja a vármegye tisztikarát, melynek tagjai sorában a következők foglalnak helyet: Alispánok: Tallián János, Hochreiter Ambrus. Főjegyző Kacskovics Ignácz. Főszolgabírák: Csépán Antal a babocsai járásban, Svastits István az igaliban, Vörös Sándor a kaposváriban; helyette febr. 11-től Tallián Pál, Kelemen Pál a központi járásban, Stephaich Rikárd a marczaliban és Kovács Pál a szigetváriban. Főügyész Tevely Elek, a ki azonban csakhamar lemondván, helyette Vörös Sándort nevezte ki. A megyei pénztár azonban eltünt. Svastits Pál vármegyei pénztárnoknak sikerült a pénztárt elrejteni, ő maga pedig elmenekült.
Háróm hónapon át tartó katonai uralom alatt a vármegyéből száműzve volt minden, a mi a nemzeti önállóságra emlékeztetett. Mindamellett a vármegyei urak, 528a kik nem léptek az önkény szolgálatába, sűrűn összegyűltek látogatóba egyik-másik kastélyban, a hol az eseményeket megvitatták és a szigorú rendszabályok ellenére még a debreczeni országgyűléssel is fenn tudták tartani az összeköttetést.
Márczius első napjaiban, midőn Ádándon, Csapody Pál kastélyában többen összegyűltek, értesültek a febr. 26–27-én vívott kápolnai ütközetről s arról, hogy Kossuth Lajos a kápolnai csatában elesettek fölött imát mondott. Ekkor írta a társaságban jelenlevő Roboz István hírlapíró azt az imát, mely Kossuth imája néven ismeretes.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
