A királynők a lázadók fogságában.
A királynők a lázadók fogságában.
Erzsébet és Mária királynők július közepén indultak el Budáról Gyakovár felé. Garai Miklós, a volt nádor, két ifjú fiával: Miklóssal, Jánossal, továbbá unokatestvéreivel: István fia Pállal és Pál fia Jánossal, valamint Botos Gergelylyel, a Keresztúri András fiával, végre Forgách Balázs, Nevnai Treutel János, néhai Alsáni János bán fia Pál mester s ennek fiai: László és Miklós, Kanizsai János fia István, Ákos bán fia Micsk, Kórógyi Fülpös fia István macsói bán és Maróthi István kísérték a koronás nőket. Eredetileg Zágrábba készültek; de már Somogyban értesültek a lázadás komolyabb méreteiről, hiszen itt is akadtak a lázadó Horváthiaknak pártosai, mint Korpádi János és László, Szerdahelyi Koron Péter, Áronfi Detre és Seifrid, mely utóbbiaknak Viszló, Diósfalu, Olaszfalu, Szentegyed, Makófalva és Kis-Kárán helységekben voltak részbirtokaik (Csánki D. i. m. II. 659.). Augusztus hónapban a királynők még Somogyban, Segösdön, tartózkodtak; de szept. 4-én már Kőrös megyében, Kapronczán fogadták Velencze követét, a ki az évi adót hozta el (Márki Sándor: Mária, Magyarország királynéja 96.). A zágrábi útról többé már szó sem lehetett s kénytelenek voltak visszafordulni. Mária királynő Gorjánban akarta megvárni a komolyra fordult események kifejlődését s már közeledtek Gorján (Gara) várához, midőn a délre fekvő Gyakovár közelében Horváthi, Palizsnai János vránai perjel és társaik, közöttük Szerdahelyi Koron Péter, Korpádi János és László somogyi birtokosok, megtámadták, és kíséretüket nagyrészt lemészárolván, a királynőket fogságba hurczolták (Márki Sándor i. m. 95–96. – Turul 1883. 43. – Pór Antal: Mill. Tört. III. 383., az utóbbi azonban a gyakovári támadás időpontját tévesen júl. 25-ikére teszi). E rajtaütésnél a királynők védelmében többek között a somogyi birtokos Kanizsai István, Miklós testvére is súlyosan megsebesült s a lázadók fogságába került, s csak később menekült meg. Kanizsai István ekkor még fiatal ember lehetett, mert hiszen még 1390-ben királyi apród volt, de később, Zsigmond uralkodása alatt, magas méltóságokat töltött be.
Koron Péter később súlyosan lakolt a királynők megtámadásáért, Zsigmond király összes jószágaitól megfosztotta s azokat Szerdahelyi Ders Márton volt királyi főétekfogónak adományozta, aki azonban 1408. évi jún. 5-én Dobor vára alatt, Zsigmond király jelenlétében, Koron Péter fiának Jánosnak javára lemondott a neki adományozott birtokokról (gróf Károlyi Oklt. I. 545.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
