A tatárjárás után.
A tatárjárás után.
IV. Béla király májusban, midőn biztos hírét vette a tatárok távozásának, a köréje sereglett urakkal, valamint a János-lovagokkal együtt a tenger mellékéről visszaindult Magyarországba. Kíséretéhez tartozott a Hahót-nembeli Arnold is, a ki még a tatárjárást megelőző időben somogyi ispánként szerepel s 1242 márcz. havában a nádori méltóságra emelkedett. IV. Béla király visszafelé jövet, Segesden is megállapodott s valószínűleg ekkor adta ki 1242-ben hó és nap nélkül kelt oklevelét, a melyben a topliczai apát és a blinaiak közötti határügyben intézkedik (Fejér IV. 1. 267.). A Hahót-nembeli Arnold a somogyi ispánságot a tatárjárás után is megtartotta s még 1242 nov. 16-án is e tisztségében szerepel (Karácsonyi J. i. m. II. 117.). Ő reá hárult tehát a feladat, hogy a tatárdúlás következtében megrendült személy- és vagyonbiztonságot Somogyban helyreállítsa.
Az országos közrend helyreállításának nagy munkájában IV. Béla király különös gondot fordított a védelem szervezésére és a várak építésére. A legtöbb várunk a tatárjárás utáni korszakban épült. Ezután már tapintatosabban jártak el a nemességgel szemben, a várjavak visszaszerzése körül; sőt Béla király maga is bőkezűen osztogatta az ekkor legnagyobbrészt elpusztult várbirtokokat. 1244-ben Prodaviz és Bozona somogyi várföldeket idegenítette el, melyeket Corrardnak, Harrach fiának adományozott (Fejér IX. 7. 547.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
