Birtok-elkobzások.
Birtok-elkobzások.
A sebesi ütközetben oly súlyos vereséget szenvedtek a felkelők, hogy a Dunán túl Nápolyi László pártja tért veszített. Néhányan ugyan még tovább is verekedtek, de ez már, csak részleges ellentállásszámba ment és a Budán, okt. 8-án, meghirdetett közbocsánat után helyre is állott a belnyugalom. Zsigmond híveit jutalmazásokkal lelkesítette. A behódolóknak is megbocsátott; a kik azonban vonakodtak békére térni, súlyos büntetéseket szenvedtek, jószágaikat elkobozta a király. Ilyen makacs pártütők voltak Rupolujvári Tamásfi István és János is, a kiknek elkobzott birtokain hárman osztozkodnak. Kaposujvárt, tartozékaival, még 1403-ban Szerdahelyi Ders Márton és Tamási Henrikfi János erdélyi vajda nyerték adományul (Dl. 9116.); Somogy-Viszlót, Diósfalut és Olaszfalut pedig 409Tapsonyi Anthimi János szlavón al-bánnak, a későbbi alnádornak és budai várnagynak, adományozza a király (Csánki Dezső i. m. II. 659.).
A Rupolujváriak nagykiterjedésű birtokaiból még másoknak is bőven jutott. Szilva Mihály: Rupolujvári Jánosnak Szend és Dada helységekben levő birtokait nyerte; Gordovai Fancsi László fia László pedig a Rupolujváriak birtokai közül Kéthely, Megyere-Ujlak, Baja stb. helységekre nyert adományt, sőt Zsigmond a pártütő Fancsi György birtokait is neki adományozta (Csánki Dezső i. m. II. 659. 671. 698.). A szintén hűtlenség bűnébe esett Kővágóőrsi György fiainak, a Battyániaknak, Atád (a mai Nagyatád) birtokát pedig Anthimi János nyerte adományul (Csánki D. i. m. II. 576.); Battyáni László és Albert azonban rögtön felszólaltak ez adományozás ellen és két-évi szívós küzdelem után sikerült is ártatlanságukat kimutatni, minek következtében 1405-ben visszakapták elkobzott birtokaikat. Az 1403. évi birtokadományosok között szerepel Derecskei Pál is, a ki Kovásznát és Horpácsot nyerte adományul (Csánki D. i. m. II. 669.).
Kegyelem a pártütőknek.
Marczali Miklós erdélyi vajdát, a ki a pártütésért méltóságainak elveszítéseivel lakolt, Zsigmond csakhamar visszafogadta kegyeibe; sőt a pénzszegény király 1404-ben neki és rokonságának, 8020 forintért, elzálogosítja a segösdi uradalmat (Csánki D. i. m. II. 582.). Midőn pedig 1411-ben a velenczések ellen viselt hadat, a királyi sereg egyik vezérévé is kinevezte. Marczali Miklós vitézül vezérkedett és ugyanez év nyarán a Motta vára közelében vívott ütközetben esett el (Milenn. Tört. III. 510.).
Zsigmond kegyelmébe visszafogadta Marczali Dénest is, a kit Somogy vármegye főispánjává nevezett ki.
A király Marczali Miklós halála után hasonnevű fiát, a ki 1403-ban már alvajda volt, szintén kitüntette kegyével. Marczali II. Miklós Zsigmondot külföldi útjára is elkísérte. Aachenben is ott volt, midőn Zsigmondot, 1414 nov. hó 4-én, római királylyá koronázták. Résztvett a konstanzi zsinaton is. Zsigmond, hű szolgálatai jutalmául, 1417-ben neki adta a segösdi uradalmat (Csánki D. i. m. II. 582.). A somogyi urak közül, Marczali II. Miklóson kívül, még Dersfi Benedek is ott volt Konstanzban, sőt a királyt párisi és londoni útjaira is elkísérte (Millenn. Tört III. 524.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
