Az armálisták és közlakosság viszálykodásai.
Az armálisták és közlakosság viszálykodásai.
A lakosságnak földesurával a bérlet ügyében folytatott zűrzavarába vegyült az armálisták és a közlakosság folytonos viszálykodása, mely azokat szabad és kiváltságos jogaik gyakorlatától igyekezett megfosztani s a köznéppel egyenlővé tenni. Az armálista nemesek sérelmes helyzetökben több ízben fordulnak panaszszal a földesurakhoz; de ezek kijelentik, hogy őket, mint taksásokat sem kivánják tovább megtartani, s ha maradni akarnak földeiken, még nemeseknek se merjék magokat továbbra nevezni és neveztetni.
Kossuth Lajos.
Az orsz. képtárból.
Az elégedetlen nemesek a megyéhez fordulnak támogatásért, de itt is hasonló visszautasításban részesülnek, mely csupán menetleveleiket adta ki készséggel; de ők, magukra nézve, jobbnak látják a megmaradást, minélfogva az erélyes bírák őket a közlakosokkal egyenlő teherviselésre iparkodnak szorítani. A dolog elmérgesedett, mert a lakosság féltékenyen nézte az előjogokat gyakorolni kívánó armalisták mozgolódását, kik velök egyenlő feltételek mellett vállalkoztak arra, hogy e helyen letelepedjenek. Valóságos lázadás tört ki, melyet a közlakosság bizalmából hivatalt élvező s így azzal együttérző és elnéző bírák legkevésbbé sem igyekeztek elfojtani, hanem inkább radikális kúraképpen táplálni. A fellázított nép élére Ludvini-Macsás Mátyás, Simtsik Mátyás és Kelemen Márton állottak s a piaczon egybegyült nép elhatározta, hogy az egyenlő terhet viselni vonakodó nemeseket „minden ingó-bingó vagyonával a határra vigyék ki.” A mozgalom, különféle beavatkozás folytán, kissé csillapult s megjött az idő arra nézve, hogy a nemesek 1786. január 23-án 148. sz. a. kelt folyamodásukat a vármegye elé terjesztették, mely harmadnapon tárgyalván az ügyet, Zoltán István szolgabíró javaslatára, az úriszékhez tette át.
Az úriszék, a nemesség és a vármegye küldötteivel, junius 19-én ült össze pazonyi Elek Sándor elnöklete alatt s tárgyalás alá vette mindazon pontokat, melyeket a nemesség önmagára nézve sérelmesnek vallott; u. m.: katonaszállásolás, élelmiszerek, előfogatok s egyéb adományok praestálása, nemkülönben az egyenlő adóteherviselés és számos egyéb zaklatás. A vegyesbiztosság inkább alaki tekintetben elégítette ki a panaszosokat: a nemesek által fizetendő taksásokat maga a nemesség által választott perceptor szedje; a katonaszállásolás terhe alól felmentetnek; de a mennyiben ezen város (már az!) lakosait nem urbarialiter, hanem contractualiter, azaz nem mint jobbágyokat, hanem mint szerződésszerü mívelőit kell a földnek tekinteni, melyre letelepedtek, a földesurakat illető minden teherviselésben egyenlően résztvenni tartozzanak a többi lakosokkal.
E végzés hatással volt a telep nemeseire és ennek alapján – mely némi kiváltságot is biztosított részükre – mgé 1786. julius 14-én szervezkedtek, még pedig „a jó rend tartására, taksának beszedésére, a helységgel 102való minden felmerülő ügyes-bajos dolog elintézésére” s az uraság és megyével szemben való érintkezés és képviselésre: Kovács Györgyöt hadnagygyá s mellé jegyzőül Dióssy Györgyöt választják meg.
Régi vágya teljesül a községnek azáltal, hogy 1775-ben hosszas fáradozás után engedélyt és új területet nyertek szőlőskertek telepítésére.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
