Ujfehértó.
Ujfehértó.
Ujfehértó, nagyközség, 1104 házzal és 7898 lakossal, kik közt a legtöbben ev. ref. vallásúak. Van postája, távirója és vasúti állomása. E helység 1326-ban már Fehértó néven szerepel. Ugyanígy találjuk megnevezve a leleszi orsz. levéltárnak egy 1464-ből származó oklevelében, míg e század elején Rácz-Fehértó elnevezés alatt is ismeretes volt. A község a tatárjárás alatt teljesen elpusztult, de azután újra felépült. A Báthoryak, mint földesurai, már 1349-ben Nagy Lajos királytól hetivásárjogot nyertek a község számára. Már a XIX. sz. elején 7226 lakosa volt és pedig 1013 róm. kath., 1324 gör. katholikus, 54 ág. evangelikus, 4005 ev. református és 830 izraelita. Ez utóbbiaknak már akkor imaházuk is volt itt. A XVIII. sz. második és a XIX. század első felében a következő birtokosai voltak: Dobrossy, Kálmánczhelyi, Mohácsy, Szathmáry, Tárkányi, Magyar, Csikós, Kállay, László, Majthényi, Pozsgay, Szúnyogh, Vedres, Cseke, Fráter, Kubinyi, Margitay, Pap, Siposs, Uray, Szegedy, Németh, Lipcsey, Komjáthy, Erdődy, Nánássy, Szakolyi, Beck, Leszkay stb.; most pedig a Szúnyogh család László Imre, Gencsy Samu, Csanak József, gr. Degenfeld örökösei, Jasztrabszky Kálmán, Liptay Béla és Szepessy Gyuláné. A községben több csinos urilak van; ezek közt egy régi kúria, melyet Jánossy Károly építtetett; ez jelenleg a László családé, a többieket Gencsy Samu, Nozdroviczky Jenő, Mezőssy Béla, Szúnyogh Bertalan és Szúnyogh István építtették. Ujfehértón három templom van: a református 1765-ben, a róm. katholikus 1804-ben és a gör. katholikus 1831-ben épült. Az ev. ref. egyház számos darabból álló úrasztali készletéből felemlítjük a következőket: egy tojásdad alakú ezüst tányér, melyet Szunyoghy Ábrahám és neje Uray Mária 1791-ben ajándékozott. Egy aranyozott, sugár alakú, díszes pohár a XVIII. század közepéről. Egy másik, szintén aranyozott pohár, melyet Doktor Jánosy György özvegye: Konkoly Zsófia és fia Károly ajándékoztak 1793-ban az egyháznak. Van itt három gőzmalom, takarékpénztár, temetkezési-egylet és kaszinó. E helységhez tartozik: Micske, Bogárhát, Nagy- és Kis-Szegegyház puszta, továbbá Pukkantó telep, Vadas, Kapitánytanya, Ótelek, Boót és 74Szárhegy. Boót pusztáról már egy XIV. századbeli oklevélben találunk említést; Micske puszta is régi telep és hajdan Ujfehértóval együtt az ecsedi uradalomhoz tartozott. Most Morvay Ignácznak van itt nagyobb birtoka.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
