A vármegye területi sajátságai.
A vármegye területi sajátságai.
Szabolcs vármegye területe nem sima egyenes sík, hanem olyan, mint a tenger színe, mikor a szél fújja, t. i. csupa homok-hullám, csupa apró domb és völgy egy 100 métert meg nem haladó, 200 métert el nem érő sík területen, mely a nyírbátori járásnak Hajdu-, Bihar- és Szatmármegyét érintő szélétől hullámosan ereszkedik le a megyét északnyugati határvonalán körülölelő Tiszára.
A megye egész területének körülbelől 2/3 része jobb-rosszabb természetü homokföld, 1/3-ad része pedig szelid, középkötöttségü homag vagy fekete homok, leszámítva az u. n. laposokat, melyek a dombok közé ékelődnek, s legnagyobbrészt szívós, itt szelid, amott vadszíkes, másutt meg, ahol a csatornázás előtt vizmedenczék voltak, turfás területek.
Tekintetbe véve már most a megye fekvését, a Tiszát és a csatornákat, továbbá az előbb említett talajviszonyokat és ezen talajok tulajdonságait ismerve, az időjárás szélsőségei, kivéve az uralkodó szeleket, nem sok kárt tehetnek. Esős időjárásban a laposok belefúlnak ugyan az istenáldásba, de a megye 2/3-át tevő homok-dombok és lejtők elárasztanak bennünket rozszsal és egyéb terményekkel, ha meg alapadnak az ég csatornái, a homag-talajok rendkivüli áteresztő képessége, a laposok sokszor túlságos víztartó képessége, továbbá a laposokat körülvevő domboldalak, melyek a felettük fekvő könnyü homok-dombok tulságos vizáteresztő képessége folytán lassan-lassan egész éven át tápláltatnak vízzel, segítenek a gazdán, s így az aszály miatt a termőföldnek épen azon részei szenvednek, melyeknek 260úgyis csak esős időben lehet hasznát venni, t. i. a homok-dombtetők és némileg a déli lejtők.
Természetes tehát, hogy Szabolcsban, legalább az időjárás miatt, soha sem kell félni az éhinségtől. Példa erre az 1863. évi nagy szárazság, a mikor Szabolcs vármegye öt vármegyét látott el kenyérrel és vetőmaggal és még neki is maradt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
