Huszita mozgalmak.
Huszita mozgalmak.
A Zsigmond uralkodása alatt kitört huszita-mozgalmak a XV. század második évtizedében mindegyre komolyabb arányokat öltöttek.
Zsigmond, Ziska rablóhadjáratainak megtorlása végett 1421-ben Morvába vonult. A királyi sereghez csatlakozó ecsedi Báthori Istvánt, a huszita érzelmű Medgyesi János fia, Nyíregyháza környékén megtámadta, birtokait pedig távolléte alatt alpusztította, amiben somlyói Báthori Szaniszló fia, István, társául szegődött.
Salm Miklós.
A „Heldenbuch”-ból.
A főurak által 1433-ban megállapított honvédelmi szabályzat szerint – mely intézkedés törvényerőre nem emelkedett, de gyakorlatilag alkalmazást nyert, – Szabolcs vármegye Erdély oltalmára 200 és a Báthoriak szintén 200 lovast tartoztak kiállítani, míg Perényi, aki azon időben mint huszitaverő volt ismeretes, 200 lovast tartozott hadba vinni a husziták ellen. Ámbár a Nyírségben csak szórványosan fordultak elő huszitahitüek, egy Jakab nevű ferenczrendü szerzetes, túlbuzgó térítői fellépése következtében, az erdélyi lázadás hírére a nyírségi pórnép is fegyvert fogott. A lázadás tulajdonképeni szerzője Tarpai Márton beregvármegyei birtokos nemes volt.
A felkelés mindegyre nagyobb arányokat öltött. A Báthoriak jobbágyai, mivel nem vettek részt a lázadásban, sokat szenvedtek a felkelőktől. Csak 1437. őszén sikerült Szabolcs és Szatmár vármegyéknek elnyomni a lázadást. A felkelés leveretése után Márton és társai kegyetlen halállal végeztettek ki.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
