A trencséni csata után.
A trencséni csata után.
A trencséni vereség után (1708. aug. 3.) rohamosan hanyatlott a szabadságharcz ügye. Még borzasztóbb volt, hogy a pestis ez évben, a Maros szögéből átcsapott a Tiszántúlra. Az 1708–1710 közötti években óriási pusztításokat vitt végbe. A legnépesebb helyi őrségek is megfogytak s egész falvak haltak ki.
1710. őszén a császári hadak mindenfelől előnyomúltak. A felkelés ügye mindegyre szűkebb körre szorult, és az év végén már csak öt vármegyére terjedt ki. A megyei hadak nagyrészt szétoszlottak, egyedül a Károlyi és Eszterházy vezérlete alatt álló hadak maradtak meg, de ez utóbbiakat, Olasz-Liszkánál, Viard tábornok szétverte.
A felkelés ügye iránti lelkesedést még a folytonos vereségek sem tudták kiölni a vármegye érzületéből. De ekkor már kevés fegyverfogható férfi volt, akit a pestis megkímélt volna, ezek pedig elmenekültek az Alföld délibb részeire. Szept. 22-én a vármegye lemondással értesíti Károlyit, hogy nem tud már több katonát szolgáltatni.
A vezérek közül ekkor már csak Károlyi maradt meg a hazában. A többiek kimenekültek Lengyelországba.
Károlyi hadával Bakta, Kis-Várda és Gyulaj közt táborozott.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
