Síksága.
Síksága.
A vármegye síksága átlag 110 métertől 165-ig emelkedik a tenger színe fölé, rendkívül egyenletes rónasággal. Mélyebb részei Nagyecsed vidéke, az Érvidék déli része, a Tiszahát, Szamosköz egyes tájai; itt 120 m. körül van az átlagos tenger színe fölötti magasság. Emelkedettebb a Nyírség, a Sárvidéke, a Szatmár-Németitől keletre eső rész, de sehol sem haladja meg a lapály színtje a 170 métert.
A vármegye síkságát a Kraszna, Szamos és a Túr szeli át s osztja háromszögellő formákra, mert a Túr és a Krasznát felvevő Szamos, egymáshoz közel ömlenek a Tiszába. Hajdan mocsarak borították e folyó-ágak között eső területet, a melyeket bőven tápláltak a folyók áradásai; a Kraszna, Szamos és Túr-köz mindig nagyon árvizes terület volt. E folyók hordaléka az egész sík terület, főleg a Szamosé, a mely valóságos szája volt az őskorban a mostani Erdélynek s e szájon ömlött ki Erdélynek előbb sós, később édes vize, s ez töltötte fel a magyar mély síkot gazdag hordalékával, egész a nagyváradi s debreczeni síkságig. Szatmár vármegye egész síksága diluviális eredetü s a Szamos nagyszerű töltögetési munkájáról tesz bizonyságot minden kútásás. A sík esése rendkívül csekély, úgy hogy tömérdek kanyarodóval haladnak előre folyói, a Tisza és a Szamos; a Túr meg épen bámulatosan aprólékos fodrozással vág útat magának az asztalsíma földön.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
