Bikszád.
Bikszád.
Legelső Bikszád. Kétszáznál több magyar fürdőnk között is elsőrangú; szerencsés vegyalkatú vize pedig egyedül áll a maga nemében. Vizének gyógyító erejét már a XVIII. században is ismerték, s nemcsak a környék földesurai, hanem a szomszéd vármegyék fürdőközönsége is elkocsikázott ide és kedves s a mi fő, gyógyulással teljes nyarat töltött itt. A múlt század első évtizedeiben fedezték fel orvosaink, hogy milyen kincs a bikszádi víz, s azóta egész kis irodalom keletkezett a fürdő és gyógyvíz balneotherapiai hatásáról. Mind a hazai, mind a külföldi, hírneves szaktekintélyek megállapították, hogy égvényes, konyhasós ásványvize fölötte áll minden e fajta ismert ásványvíznek. Már 1848-ban ezt írja róla Tognio tanár: „Országszerte, de egész Európában is kevés gyógyvíz van, mely a bikszádihoz hasonló. Vajha megszívlelné ezt tulajdonosa, s emlékezetükben tartanák Magyarország orvosai. Valóban különös, hogy míg Pesten a lengyel scsavniczai vizet árulják, a sokkal jobb Bikszádiból egyetlen csepp sem látható”.
Kovách Imre tr., jeles balneologusunk pedig a bikszádi fürdőről írt czikkét így fejezi be: „Im' ily kincsek hevernek Bikszádban a nagy közönségre nézve parlagon. A magyar Luhatschoviczot csak a környék látogatja, s vízüzlete a seltersi mellett eltörpül”.
A múlt század utolsó évtizedeiben érte el Bikszád az igazi föllendülés korát. Különösen pedig azóta, hogy kiépült a szatmár-bikszádi szárnyvasút s így közvetetlen összeköttetésbe került az ország vasúthálózatával. 1905 tavaszán egyszerre kezdték meg a vasút és a fürdőtelep új épületeinek építését. Mikor az első vonat berobogott, már 160 kényelmesen berendezett szoba várta a vendégeket.
A fürdő kisebb-nagyobb hegyek koszorujába foglalva, mintegy öt négyszög-mértföldnyi völgymederben fekszik. E völgy csodálatos szép; alacsony kis hegyláncz választja el a Nagy Alföldtől; rónáit kristályvízű patakok szelik át, dúsan termő szántóföldek táblái tarkítják, odább szálas és cserjés erdők teszik változatossá. S kilátni az egész Avasra, a mely egyik legszebb része a vármegyének.
A telep egészséges, zord áramlatoktól s éjszaki széltől védett fekvésü, 204 m. magasságban van a tenger színe fölött. Levegője portalan, ózondús, illatos, ívóvize bőséges és jó. Klímája szelíd és állandó, a reggeli és esti hőingadozások szelíd átmenetűek. A csapadékok mennyisége arányos s többnyire derűs, száraz idő jár, kivált a szezon derekán. Fontos előnye ennek a hosszú időn át tartó derült klímának, hogy május és szeptember is teljesen alkalmas idő a kúrára. Pompás klímájáért szokták „a hurutosok Mekkájának” mondani.
Bikszád. – Anna-lak.
Bikszád. – Gyertyánfasor.
Bikszád. – Mária-lak.
Bikszád. – A nagy vendéglő.
Bikszád. – A nagy vendéglő étterme.
Bikszád. – A nagy vendéglő terrasza.
Bikszád. – Ásványos vízfürdők.
Bikszád. – A tennisz-pálya.
329A rég, ihatalmas ősparkot száz holddal toldották meg az új berendezés alkalmából a szintén százados tölgyekkel és hatalmas fenyőkkel borított környékből. Impozáns vendéglőt, fürdőházat, inhalatóriumot, szénsavas fürdőket, hidegvíz-gyógyintézetet, napfürdőket és kedves, bizalmas pavillonokat emeltek. Az öszszes épületek s a park, vízvezetékkel vannak ellátva és a modern igényeknek teljesen megfelelően szerelve fel, s acetylen-világítás van a helyíségekben.
Három gyógyforrása van a fürdőnek. A források faragott kövekkel vannak körülfogva és a csinos vasrácsos pavillon megóvja azokat mindennemű fertőzéstől. Névszerint a következők: 1. A Klára-forrás, leggazdagabb a három forrás között. Az ívó-csarnok közepén található. Egy méter átmérőjü, két és fél méter mély, igen bő víztartalommal. A víz tiszta, színtelen és szagtalan; erős, csípős, égvényes, sós utóízzel. Esős időben erősen kénszagu. Hőmérséke (20 C°-os időben) 16° C. Palaczkozásra és ívókúrára csak ezt használják. 2. Az István-forrás, az előbbitől délre fekszik 4 méter távolságban; 22 cm. átmérőjü, 2 m. mély. Hőmérséke 20°-os időben 15° C. 3. Az Endre-forrás, a legnagyobb az összes források között. A Klára-forrástól nyugatra fekszik, kb. 1•5 m. távolságban. Foglalata kerek, hossza 3•30 méter, szélessége 1•31 m., mélysége 193 m. Vízmagasság (legnagyobb vízállásnál) 1.32 m. Hőmérséke: 15•5° C. Felületén időnként sárgásbarna élenyülési termék úszkál; vize egyébként színtelen, tiszta, szagtalan. Ize kifejezetten sós, lúgos. Vizét jórészben fürdővíznek használják a kádfürdőkhöz.
A „Bikszádi Klára-forrás” a legjelesebb konyhasós égvényes savanyúvizekkel bátran kiállja a versenyt, a mint az kitünik a következő összehasonlításból, a melyet Lengyel Béla egyetemi tanár, a víz vegyelemzője készített:
Emsi Kränchen 0,97 s.-r. konyhasót, 1,98 natrium-hydrocarbonátot.
Gleichenbergi Johannesbr. 0,47 konyhasót, 2,83 natrium-hydrocarbonátot.
Niederseltersi 2,2 konyhasót, 1,25 natrium-hydrocarbonátot.
Bikszádi Klára-forrás 2,30 konyhasót, 6,02 natrium-hydrocarbonátot.
Gleichenbergi Johannesbr. 0,47 konyhasót, 2,83 natrium-hydrocarbonátot.
Niederseltersi 2,2 konyhasót, 1,25 natrium-hydrocarbonátot.
Bikszádi Klára-forrás 2,30 konyhasót, 6,02 natrium-hydrocarbonátot.
A bikszádi lúgos-sós víz tehát a külföldi hasonló összetételü ásványvizekkel, nevezetesen az emsi, gleichenbergi és seltersi forrásokkal nem csupán egyenrangú, hanem azokat gazdagabb szíksó (natrium hydrocarbonat) tartalmával sokszorosan felülmúlja, a gleichenberginél háromszor s a seltersi vizeknél csaknem hatszor annyi natrium hydrocarbonatot tartalmaz. Lengyel tanár, a kiváló vegyészprofeszszor, vizsgálatai befejezésével indíttatva érezte magát, hogy azok eredményéről az országos magyar kir. balneologiai egyesült kongresszusán nyilvánosan beszámoljon. A szép és tanúlságos felolvasás tudományos eredménye általános érdeklődést keltett s a kevéssé méltányolt vizet egyszerre országszerte keresetté tette. A víz forgalma ma már a két milliónyi palaczk évi fogyasztást meghaladja.
A víz töltése, palaczkolása és dugaszolása mintaszerű. A palaczkozó helyiségek, a tágas raktár, az expediálás és a czélszerű készülékkel berendezett palaczkmosó helyiség látványosságszámba mennek. A belföldi orvostanárok és vegyészek egybehangzó véleménye szerint, a bikszádi víz a legideálisabban kezelt ásványvizek között is a legelső helyen áll. Bakteorologusok által végzett ismételt vizsgálatok a mellett bizonyítanak, hogy a víz, hosszabb idei állás után is csíramentes, friss és élvezhető marad. A bikszádi viznek ma már országos hírneve bizonyára a mintaszerű kezelésben leli magyarázatát. Az ásványosvíz kezelése Teller Ferencz fürdőigazgató személyes felügyelete mellett történik, ki ismert szaktekintély e téren.
A bikszádi víz gyógyító hatását tapasztalni lehet különösen a légutak és emésztő szervek idült hurútos bántalmainál, vesekő, húgyhomok, pyelitis és idült hólyagbántalmaknál, a görvély-kór különféle nemeinél (különösen a scrophulosis torpidánál, ) az angolkórnál és régi izzadmányoknál. A fürdő volt orvosai: Jelenffy Károly, Török József, Vajay Imre és Ecsedy Gedeon s mostani főorvosa, dr. Rottenbiller Ödön a következő gyógyjavallatokat állították össze.
1. Szokványos székrekedésnél, a gyakran vele járó aranyérnél s az epepangásból eredő sárgaságnál. A vesék tevékenységét is észrevehetően fokozza. 2. Az emésztőcsatorna (gyomor és bél) elnyálkásodásánál s a tökéletlen emésztés, rendetlen bélműködés kapcsán jelentkező gyomorsav-túlképződés eseteiben. 3. A légzőszervek, különösen az u. n. felső légútak (gége és légcsőhurútok) idült bántalmainál; az énekléssel és túlhajtott dohányzással járó meg-megújuló rekedtségnél. 330Az újonnan épített s a modern hygiene követelményeinek megfelelő, fényesen berendezett inhalatoriumban (belégző-helyiség a fürdőépületben) a bikszádi sós-lúgos víz elporlasztva egyenesen a beteg helyekre kerül. 4. Idült gyomorhurutnál. A bikszádi víz évtizedes tapasztalat szerint valóságos specificum e betegség számára, de csakis előírt, pontosan megtartott diéta mellett. 5. A kerek, u. n. peptikus gyomorfekélynél. A gyógyulást gátló gyomorsav közömbösítése révén. 6. Ideges emésztési zavaroknál (Dispepsia nervosa). 7. Idült bélhurutnál főleg enyhe bélmassage-al kapcsolatban. 8. Czukorbetegségben szintén kitünően bevált gyógyszer. Legalább a czukortartalom csökkentését illetőleg. A megfelelő diéta előírása a vezető fürdőorvos dolga, ki egyben arról is gondoskodik, hogy a czukorbeteg a vendéglőben, a megszabott ételeken kívül, egyebet ne kapjon. 9. Idült hólyaghurútnál valósággal unikum. Rendszeres fürdőhasználat az ivókúra hatását azután csak fokozza. 10. A szénsavas fürdők a szív idült betegségeinek s szervi szívbajoknak kezelését is lehetővé teszik. De az ideges szívbajok számára is kitünőek, nemkülönben nemi tehetetlenségnél és terméketlenségnél sokszor meglepő hatásúak. 11. Gazdag konyhasótartalmú ásványos vize igen jól beválik a női ivarszervek bajainál is. 12. A sósfürdők által megindított fokozott anyagcsere, kapcsolatban megfelelő diétával és az alkaliás víznek bőséges ivásával a csúzosak és köszvényesek gyógyulását is nagyban elősegíti. 13. Tekintve végül egészséges klímáját, ózondús, portalan levegőjét és szelektől védett fekvését, súlyosabb betegség után üdülőhelynek is kitűnő, s nyári tartózkodási helyül olyan idegbajoknál és gyengeségeknél is beválik, a melyek vérhiányon, fehérvérűségen avagy nagyfokú kimerülésen alapulnak. Különös jó hírnek örvendenek a lúgos-sós vizek a görvélyes gyermekek hurutos bajainál, gyomor- vagy bélhurut, vagy a légző-szervek, avagy az uropoetikus rendszer-gyulladása. Gyakran alkalmazzák a bikszádi vizet a gümőkóros betegeknél is, kiknél az idült tüdőhurúthoz étvágytalanság társul. Ilyen betegeknél a lúgos, konyhasós vizek rendszeres élvezete nemcsak a kínzó hurutot csökkenti, hanem étvágyukat is visszaadja.
A fürdőzőknek nyolcz pavillon ad lakást, a Berta, Anna, Móricz, Mária, Svájczi, Turul, Orient és Alföld lak nevű épületek, összesen 160 szobát. A napi szobaárak 1•40-től 7•20 korona között váltakoznak. A gyógyítás minden módozatát használhatja a beteg, illetőleg mindenki csak azt, a mit az orvosi vizsgálat reá nézve hasznosnak ítél.
Hogy milyen arányban fejlődik a fürdő, mutatja az, hogy a múlt század közepén még egy-egy nyáron csak 15–20 környékbeli család szokott itt megfordulni s hosszabb-rövidebb ideig tartózkodni. 1900 körül a látogatók száma 350 körül volt, s a bikszádi vasút megnyílta, 1906 óta 1200-nál több vendége volt egy-egy idényben. A fürdő tulajdonosa Szent-Ivány Gyula, a ki nagy áldozatkészséggel és nagyarányú tevékenységgel emelte az elhagyatott kis üdülőhelyet európai fürdő szinvonalára.
Szatmár vármegye másik fürdője a Máriavölgyi, Turvékonya határában, és a Büdössár fürdő Vámfalu község határában. Mind a kettő a gróf Vay Gábor uradalmához tartozik s ő tart fenn szerényebb igényű, de csinos és gyógyító hatására nézve kitünő fürdőt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
