Oroszhegyi Józsa.
Oroszhegyi Józsa.
Oroszhegyi (Szabó) Józsa, orvos, szépirodalmi és orvostudományi író, szül. 1822 május 24-ikén Nagykolcson. Pesten mint orvostanhallgatót, Bugát Pál, az akkor híres orvos, az orvosi egyetem dékánja, pártfogásába vette. Ekkor kezdett a szépirodalommal foglalkozni. Garay Regélőjében lépett fel, szatmármegyei népmondákat közölvén, majd az Életképekbe és Vahot Imre Divatlapjába írt költeményeket, rajzokat és elbeszéléseket. 1844–47-ig Helmeczy Jelenkorának újdonsági rovatát vezette. Ez évben bevégezte orvosi tanulmányát, de a szabadságharcz őt is a harcztérre szólította, a hol guerillavezetőként szolgálta a hazát. A fegyverletétel után halálra, majd 10 évi várfogságra itélték, melyből 1856-ban kiszabadulva, letette szigorlatait. Rövid ideig Abrudbányán volt orvos, innen Bukarestbe, majd nemsokára Konstantinápolyba ment, hol állami katonaorvosként működött a Dobrudsában, Kis-Ázsiában, Ciprusban és Alexandriában. 1868-ban hazájába akart visszatérni, midőn útközben szélütés érte. Beteg állapotban élt még két évig Kolozsvárott és Pesten. Meghalt 1870-ben. – Rendkívül sokoldalú és nagyon termékeny író volt. Czikkei közül különösen úti leirásai és a múlt század 50–60-as éveiben a külföldről küldött levelei érdekesek. Ezeken kívül lefordította dr. Strecker kristianiai tanár vegytanát, melyet A szervényi (szerves) vegytan kézikönyve czímen adott ki (1847). Irt egy „Magyar nyelvtan”-t is, mely magyar és német nyelven 1847-ben jelent meg. Sokat foglalkozott az állatdelejességgel is. Ez irányban sokat kisérletezett, különösen bukaresti orvos korában. E tárgyról írta Az ód és delejesség közéleti értéke czímű munkát. Az orvosi és műszavak újításában Bugátnak lelkes híve volt és számos vegytani műszót gyártott és terjesztett maga is.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
