Csegöld.
Csegöld.
Csegöld, a Szamos partján fekvő magyar kisközség. 113 háza és 958 magyar lakosa van; ezek közül 201 r. kath. 674 gör. kath., 59 ref., 22 izr. Határa 3336 k. 50hold. Nevét 1332-ben Chegud, 1463-ban Chegewld alakban írják. A XIV. század elején már egyháza volt. E régi temploma ma is fennáll. A XV. században a Drágfiak birtoka. 1409-ben a birtok felerészébe a Csáky-akat iktatják be. 1417-ben már az egészet megkapják a Drágfiak, a kik 1424-ben osztozkodnak rajta. 1437-ben a Gacsályi, 1470-ben a Csató család kap benne részt. A Drágfiak kihalta után 1592-ben a színéri uradalomhoz tartozott. 1629-ben a Brebiri Melithek szerzik meg, 1638-ban a Horváth család is részt nyer benne. 1669-ben megyegyülést tartottak itt. A XVIII. század végén a báró Vécsey családé volt s 1780-ban báró Vécsey István tábornok volt a földesura. Most báró Vécsey Aurél a legnagyobb birtokosa. Van a községben fogyasztási szövetkezet, gőzmalom és olajütő. Hozzátartozik a Kerülőlak tanya. Határán átfolyik az Erge patak. Postája, távirója és vasúti állomása Jánk.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
