Csomaköz. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Csomaköz.

Csomaköz, magyar kisközség a Nyírség déli részén, 334 házzal; lakosainak száma 2205; közülök 1780 magyar, 141 német, 280 oláh; vallásra nézve 1272 r. kath., 623 gör. kath., 257 ref., 52 izr. Határa 7789 k. hold. Régi község, a Kaplony nemből származó Csomaközy nemzetség névadó birtoka. Már a XIII. században fennállott 1306-ban Terra Warchamakuz és terra Chamakuz szomszédosok voltak, 1320-ban is Utraque Chamakaz szerepel, 1352-ben külön Warchomakuz és Noghchomakuz, 1435-ben már ugyanaz a név mindenikre Chomokuz, vagy Chamakaz, 1473-ban Kyschomokaz, al. nom. Warchomokaz. A középkorban három Csomaköz volt, Nagy-, Kis- és Vár-Csomaköz. Mindenik a Csomaközy, Károlyi, Vetési és Bagosi családok közös birtoka volt. 1407-ben a Károlyiak nagycsomaközi jószágukat elzálogosítják a Báthoryaknak. 1419-ben a Károlyiak kir. új adománylevelet kaptak birtokukra. 1435-ben a Vetésiek megosztoznak itteni részükön. 1464-ben a „Gyermekerdő”-ről megítélik, hogy Kiscsomaközhöz tartozik és Vetési Miklósé, 1468-ban Károlyi László elzálogosítja itteni részét Endrédi Nagy Ferencznek. 1477-ben a Dengelegiek visszaadják a Károlyiaknak zálogban birt 57részeiket. A XVI. és XVII. században ugyanezeké a családoké. 1518-ban a Báthoryak felkérték, de birtokába nem léptek, mert a Károlyiak ellentmondtak. 1544-ben Bácsmegyei Benedek részt nyer benne. 1614-ben Pyxendorfi Rueber György szerez itt részt. A Csomaközy családnak 1768-ban Csomaközy Zsigmonddal fiágon magva szakadván, leányágon báró Mészáros János kapta meg a birtokot. Rajta kívül a XVIII. század végén s a XIX. század első felében a Menszáros, gróf Teleki, Pogány, majd a gróf Degenfeld családok szereztek itt nagyobb részeket. Most legnagyobb birtokosai: gróf Dégenfeld József, kinek itt a község határában szép, emeletes kastélya van, továbbá Buttyán János, Bay Mihály és Solymossy István. Ezek mindegyikének csinos úrilaka, vagy régi kúriája van a községben. A református templom hajdan a katholikusoké volt. Mostani katholikus lakosai csak a XVII. század végén kezdtek beköltözni báró Mészáros akkori földesúr felhívására. 1815-ben kis templomot építettek, a mely az 1834. évi földrengéskor összedőlt; 1841-ben építettek helyette újat. Gör. kath. temploma 1818-ban épült. A község régente mezőváros volt. Van bennne hitelszövetkezet is. Hozzá tartoznak a Dégenfeld tanya, a Fekete, Homoki és Ponyvás tagok és az Ömböly puszta, mely utóbbi hajdan népes község volt. Már a XIV. században Embel néven szerepel és 1390-ben a Kaplony nembeli Vadai családé volt; 1406-ban pedig a Bagosi Vetési, Csomaközy és Károlyi családok osztoztak meg rajta. 1419-ben a Károlyiak új adományt kapnak rá és 1423-ban egészen az övék. 1468-ban Károlyi László itteni részét elzálogosítja Endrédi Nagy Ferencznek. Maig is a Károlyi családé. Mellette volt és ide tartozik Téglás puszta helye. 1418-ban már puszta volt és akkor tűnik fel, mikor a Báthoryak sok Károlyi birtokot felkértek, de meg nem kaptak. Az idetartozó Ponyvástag, szintén nagyon régi és hajdan Polyvástanya volt a neve. Csomaközön van körjegyzőség és posta. Vasúti és távíró állomása Szaniszló.