Érkörtvélyes.
Érkörtvélyes.
Érkörtvétyes, magyar nagyközség az Ér mellett. Van 325 háza s 1941 lakosa, a kik közül 1249 ref., 513 gör. kath., 95 r. kath., 83 izr. vallásu. Határa 6750 k. hold. 1342-ben a Kállayak itteni részüket átadják leánynegyedként Bőlcsi Czudar Domokos fiainak. 1396-ban Kurthules, majd Kertweles alakban van említve és hol Szabolcshoz, hol pedig Biharhoz számítják. 1429-ben a Csaholyiak is kapnak benne részt. 1454-ben ismét a Kállayak az urai, de 1483-ban az Atyai család is. Négy évvel később az Országh család is birtokosa és a maga részét a Harasztiaknak zálogosítja el. 1510-ben Petri Dersi Kelemen, 1548-ban Beke János, 1628-ban Vadászy Mihály, 1753-ban Telegdi Csanády János és Vásárosnaményi Eötvös Sándor kapnak benne részt. Ekkor Nyírkörtvélyesnek is nevezik. A XVIII. század végén s a XIX. elején birtokosai a Guthy, Szlávy, Kengyel, Terjényi, Bükk, Irinyi, Csorba családok. Most legnagyobb birtokosai Balásy József, a kinek nagyanyai jusson jutott a Bükk-féle birtok, a Bükk-féle kuriával, melyet mostani tulajdonosa 1905-ben átalakított, továbbá Boér Endre, Gorove János, Szikszay Albert és Szent-Király Tivadar. A községben a református templom 1848-ban, a gör. kath. templom pedig 1844-ben épült. A határhoz tartoznak a Balási, Boér, Gorove, Pataki és Szentkirályi tanyák. Az „Égetőhegy” nevü dülőben gyakran találnak kő- és bronzkori cserép-edényeket, urnákat, házi eszközöket, tűzhely-maradványokat. Ez a község is sokat szenvedett az 1834-iki földrengéstől. A lakosok olvasókört tartanak fenn. Körjegyzőség, posta és vasúti állomás helyben van.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
