Madarász.
Madarász.
Madarász (Nagymadarász), nagyközség a Bükk alatt, 296 házzal. Lakosaiból 1370 oláh, 251 német, 155 magyar. Vallásra nézve 1400 gör. kath., 345 r. kath., 20 ref. és 33 izr. Határa 6584 kat. hold. A Móré család ősi birtoka volt; 1492-ben Móré Jánosé. E családé volt a XVI. század végéig. 1549-ben Móré Jánosé, a ki Balassa Menyhérttel együtt rabolta és zsákmányolta a bányavárosokat, a miért gróf Salm Miklós elfogta. 1588-ban Rudolf király Révay Istvánnak és feleségének, Dersy Margitnak adományozta. 1616-ban Révay Erzsébet, Petróczy Mártonné elzálogosította Nagyluchei Dóczy Andrásnak 6000 frtért. Azután az egész században a szatmári várhoz tartozott, a melytől 1666-ban Szatmár városa vette zálogba. A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg és most is gróf Károlyi Lajosnak van itt nagyobb birtoka. A XIX. század elején svábok költöztek ide Szabolcsvármegyéből, a kik 1857-ben építettek r. kath. templomot. A gör. katholikusok temploma 1842-ben épült. A község határához tartoznak a Flóra-major, Gyarmat és Homoród puszták. Utolsó postája, távírója és vasúti állomása Erdőd.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
