Nyirmeggyes. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Nyirmeggyes.

Nyirmeggyes, kisközség a Nyirségen, 335 házzal és 1737 magyar lakossal, a kik között 1322 ref. 119. g. kath. 35 r. kath. 210 izr. vallásu. Határa 4092 k. hold. Nevét 1381-ben Megyes, 1429-ben Megyes utraque alakban találjuk. 1300-ban földesura Tozokus, 1383-ban Tövised Jakab, a kinek magvaszakadtával a Csaholyiakra szállott s az övék volt a család kihaltáig, a mikor 1547-ben Chaholyi Annát és Katalint iktatták itt birtokba. Rajtuk kívül 1436-ban Vajai Vay Pál kapta meg felét és 1546-ban Peökry Pál egy részét. A XVI. században földesurak benne a Báthoryak is. A XVII. században új birtokosokként tünnek fel: Anarcsy György, a ki 1640-ben meginti Nagylaky Györgyöt, hogy nyirmeggyesi részjószágát bocsássa vissza. 1659-ben: Kapy Katalin. A XVIII. században a gróf Teleki, Irinyi, Ujhelyi, Korda, Bay, Sulyok, Varga, Kovács, Szatmári Bencze családok szerzik meg. A XIX. század derekáig a gróf Teleki, Uray, Ujhelyi, Korda és Bay családok maradnak főbirtokosai. Most nagyobb birtokosai Ilosvay Aladár, Ilosvay Bálint dr., özv. Vállyi Jánosné, szül. báró Uray Ilona, Nemestóthi Szabó Antalné, szül. Keresztszeghy Paula, kiknek itt régi kúriáik vannak, melyekben bérlőik laknak. Határához tartoznak az Anna, Bernáth, Csernyus, Fehér, Fülöpkúti, Ilosvay, Kis, Major, Nagyszállási, Nemestóthy és Németi tanyák. Itt e tájon két elpusztult község feküdt hajdan. Rodolf és Abaháza. Az első már 1355-ben szerepel Rodalph, majd Radalph alakban. 1413-ban Szt. Andrásnak szentelt temploma is említve van. – Abaháza 1381-ben tünik fel először, mikor Csaholyi Sebestyén és János Reszegéért elcserélik. 1390-ben határait Csaholy és Meggyes felől megjárták. 1810-ben még puszta, de azóta megszünt. Körjegyzőség, posta; vasúti megálló helyben van, utolsó távírója Hodász.