Daróczy. (Királydaróczi.)
Daróczy. (Királydaróczi.)
Daróczy
Szatmár vármegye ősi családja, mely az Eőrs nemzetségből veszi eredetét. Egyik ismert őse Aladár comes, ki már a XIII. században szerepel. A család Szatmár vármegyében Hirip és Ivácskófalva (királyi donatio Istvánnak, II. Ferdinándtól 1631-ben), továbbá Homok, Sár, Szárazberek, Kispeleske, Mező-Ujváros, (most Avasújváros) Királydarócz, Fülpösdarócz 284és Lázári birtokosa volt, mely két utóbbit, családi hagyomány szerint, az Aladár comes unokái alapították. Ugyanis: Aladárnak volt két fia; ezek egyike a Daróczy néven a szatmármegyei, a másika Váradi néven a bihar- és szabolcsmegyei birtokokat vette örökébe; ezen Daróczynak volt három fia: Fülöp, Lázár és Tibold; utóbbi Borsodmegyébe telepűlt s Tibold-Darócz helységet alapítva, Tiboldi nevet vett fel; míg a másik két fiú megosztozván a szatmármegyei birtokon, egyik a Fülpösdarócz, másik a Lázári néven ma is virágzó két községet alapítá és tette lakóhelyévé. Királydaróczot D. Tibold, Kisvárdai Domonkossal együtt, már 1385-ben eladták a Csákyaknak. Ugocsában már 1423-ban Halmit bírták. Hajdú és Szabolcs vármegyékben Zelemér, Bozita, Artánháza, Angyalháza, Csege, Körösladány, Gesztaréd, Tisza-Beő és Parlag urai voltak. E puszták azonban a küzdelmes időkben Debreczen, Hajdúböszörmény és Nánás városoknak elzálogosíttattak; s ezeknél oda is vesztek, mert az 1848–49-iki szabadságharcz utáni erőszakos uralom a családot értékes levéltárának elkobzásával – a zálogra vonatkozó irataitól is megfosztotta. 1550 körül élt Serafin, kinek első leánya: Zsófia, Zólyomi Miklós neje volt, ennek utódai a Sennyei, Barkóczy és Vécsey családokba házasodtak. Második leánya: Katalin, ki Kubinyi Lászlóné lett és ennek utódai a Lónyay családba házasodtak. 1656–1670-ig Daróczy Sámuel Szatmár vármegye szolgabírája, 1673-ban pedig Daróczy István ugyanaz. A család újabbkori tagjai közül János, 1838-ban tolnavármegyei főszolgabíró, – István (megh. 1820 körül), Szatmár vármegye esküdtje, – fia Zsigmond, (kivel a család ez ága katholizált megh. 1856) megyei főadószedő, – Endre, (szül. 1851) jelenleg szatmári ügyvéd és birtokos.
Czímer: vörösben, zöld alapon nyugvó, aranyfészekben ülő, kiterjesztett szárnyú fehér pelikán, ki saját vérével három fiókját táplálja. Sisakdísz: szárnyas aranygriff növekvően, jobbjában aranybuzogányt tart. Takarók: vörösezüst, kékarany. A pajzst kék változatban is használták.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
