Marosaszó.
Marosaszó.
Marosaszó (azelőtt Hosszúszó). A Maros partján fekvő kisközség. Házainak száma 366, lakosaié 1434, a kik leginkább románajkúak és gör.-kel. vallásúak. Postája és távírója Lippa, vasúti állomása Máriaradna-Lippa. A középkorban Hosszú-Aszó néven fordul elő és Arad vármegyéhez számították. 1418-ban a Maróthiak voltak a földesurai. Az 1717-iki összeírásban 20 házzal fordul elő a lippai kerületben, Aschliasch alakban. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen Assiaso alakban, lakott helyként van megjelölve, az 1761. évi hivatalos térképen pedig Assiaseu alakban. 1838-ban 33 4/8 egész jobbágytelke volt. 1845-ig kincstári birtok volt, ekkor azonban Baillet de Latour Tivadar kapta adományul. 1848-ban gróf Baillet de Latour Károly volt itt birtokos. Jelenleg Haubert Nándor kir. tan. és Deheleán Vazul gör.-kel. lelkésznek van itt nagyobb birtoka. A régi gör.-kel. román templom 1792-ben épült, az új pedig 1912-ben. A községbeli kuriát gróf Baillet 71de Latour Tivadar építtette s ez most Deheleán Vazulé. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. A községben van egy szívógázmotoros malom is, mely szintén Hauberté, az itteni csinos nyaralóval együtt. A határ egy részét a Szatubatriu-dűlő foglalja el, a hol hajdan a falu volt. A mai Marosaszó és Lippa között feküdt a középkorban Iregd, mely 1418-ban a Maróthiaké, 1484-ben a Pathócsiaké volt. 1511-ben a Patócsi-család „de Eperjes alias de Iregd” előnévvel élt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
