Vinga

Full text search

Vinga
Vinga. Az arad–temesvári vasútvonal mentén fekvő nagyközség. Járási székhely. Házainak száma 1327, lakosaié 4725, a kik közül 658 magyar, 427 román- és 2923 bolgárajkú és közöttük a róm. katholikus vallás hívei vannak legnagyobb számban. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Első ismert birtokosa a Csák-nembeli Miklós, 1214-ben komáromi, 1222–24-ben csanádi, 1228–29-ben bihari főispán, a ki 1231-iki végrendelete szerint e helységet 126még atyjától örökölte és Vingát, mely akkor Arad vármegyéhez tartozott, két fiának, Izsáknak és Lőrincznek hagyományozta. Miután időközben született János nevű fia, 1237-ben új végrendeletet tett, melyben Vingát Lőrincz és János nevű fiainak hagyományozta. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint ekkor már plebánia is volt a helységben. 1454-ben Hunyadi Jánost és fiait iktatták be Veresvinga és Kerekvinga helységek birtokába. Az 1717. évi kamarai jegyzékben Vinka alakban fordul elő, de csak 9 házzal. A gróf Mercy-féle térképen már lakatlan helyként van feltüntetve, a temesvári kerületben. Csak 1737-ben népesedett be újra több száz bolgár bevándorló családdal, kiket Stanislavics Miklós nikápolyi püspök, Milli Balázs Kristóf plebános és Dobre Fermendzsin előljáró vezetett. Mária Terézia királynő Vingát 1744 aug. 1-én kelt oklevelével városi kiváltságokkal és pallosjoggal ruházta fel, nagykiterjedésű pusztát adományozott a községnek és kikötöte, hogy a város ezentúl az ő nevéről Theresiopolisnak neveztessék s hogy czímerének egyik felében az ő nevének kezdőbetűje ékeskedjék egy koronával, veres mezőben, a czímerpajzs másik fele pedig egy kőszirtre épített fehér tornyot tüntessen fel kék mezőben. Az oklevél szavai szerint e czímerkép azt jelenti, hogy „az elszélledt bolgárság a mi felséges ausztriai Házunk alatt menedéket talált”. 1761-ben vámhivatal is volt a községben. 1845 ápr. 24-én országos- és hetivásárok tartására nyert szabadalmat. 1848. nov. 10–11-én, midőn báró Rukawina császári altábornagy Temesvárról segédcsapatokat küldött, ezeknek a feltartóztatására Máriássy János honvédőrnagy 760 emberrel és 8 ágyúval Újaradról egész Vingáig nyomult előre. Hol Nagy Sándor alezredes hadával egyesült; de így sem tudták a 2000 emberből álló cszászári hadat feltartóztatni. 1849 április közepén gróf Vécsey táborozott Vingán. A községbeli két templom közül a róm. katholikusoké 1892-ben, a gör.-keletieké 1826-ban épült. Van a községben társaskör, továbbá négy takarékpénztár és pedig a Vingai Takarékpénztár, a Délmagyarországi Takarékpénztár részvény-társ. Kirendeltsége, Újarad és Vidéke Népbank az egész országban, sőt a külföldön is el vannak terjedve. A községhez tartozik: Újvinga-puszta és a Külső-szőlők és Vasútmenti-szőlők nevű lakott telepek. A mai Vingától éjszaknyugatra feküdt Szőllős. Már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel és ebben két ily nevű helység fordul elő egymás mellett. A XV. Században Nagy-Szőlős és Aranyos-Szőlős szerepelnek. 1465–1498-ig mind a kettő a Muthnokiaké. 1470-ben a Mezőgyáni-család eladta itteni részét a Dócziaknak. 1495-ben Dóczi Imréné birtokában találjuk, a ki viszont fiának, Dóczi Ferencznek adta el. 1520-ban még Dóczi Ferencz volt itt birtokos. Az 1561. évi összeírásban e tájon már csak Aranyos-Szőlős szerepel, mely Dóczi Gáboré volt. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen ismét két „Selleus” fordul elő. – Vingától éjszaknyugatra, a hol az 1723–25. évi térképen Dvorin áll, feküdt a középkorban Udvari falu, mely eredetileg a Keszi-család birtoka volt. 1471-ben Keszi Balázs deák a csanádi káptalannak adja. 1480-ban Gyanthei Istváné, 1481-ben Dóczi Imre egy részét zálogba vette Csályai Lászlótól. 1484-ben pedig Pathócsi Orsolyának is voltak itt birtokai. 1484-ben egyik birtokosa Bessenyei Flóris volt és 1520-ban Dóczi Ferencz pusztájaként említik. Most itt 1903-ban egy kápolna és keresztút-kálvária épült az ú. n. Szentkút-forrás fölött. Udvari környékén fekhetett Tövisegyháza is, melyet Keszi Balázs 1471-ben a csanádi káptalannak adott. Később elpusztult.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir