Zábrány
Zábrány
Zábrány. A Maros közelében fekvő kisközség. A vármegye legkisebb községe. Házainak száma csak 28, lakosaié 116, a kik vegyesen német- és románajkúak, róm. kath. és gör.-kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Temeshidegkút. A középkorban szintén Arad vármegyéhez tartozott. 1349-ig Töttös mester bírta bérben a titeli káptalantól. 1463-ban Szeri Pósafi István bírta Külső- és Belső-Zábrányt. 1472-ben Pósafi György leányai tiltakoztak az ellen, hogy az Országh-család és Nádasdi Ongor János megszerezzék a helységet. 1506-ban a Pethő-család birtoka. 1561-ben a Mágócsi- és a Liszthy-családok, továbbá Pethő János és Péter, végül özv. Zayné voltak a földesurai. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen már lakatlan pusztaként van megjelölve, Zabran alakban. 1782-ben Névery Elek és József vásárolták meg a kincstártól, de mivel nem fizették ki a vételárat, a helység továbbra is a kincstáré maradt. A községbeli templom a gör.-katholikusoké és 1911-ben épült. Haness Mihálynak gőzmalma van itt. A mai Zábrány körül, a Maros mellett feküdt a középkorban Cseralja falu, mely 1463-ban a Szeri Pósafiaké, 1471-ben a Guthi Országhoké és a Nádasdi Ongoroké volt. – Zábrány szomszédságában, ugyancsak a Maros mellett feküdt Nyárrév, mely az 1463–71. években a Szeri Pósafiaké, utánuk a Guthi Országhoké és a Nádasdi Ongoroké. 1517-ben Kenéz János és Pethő Ferencz, 1561-ben Pethő Péter és János, továbbá Mágócsi, Liszthy és özvegy Zayné voltak földesurai.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
