Bethlen (Bethleni gróf).
405Bethlen (Bethleni gróf).
Bethlen.
A Becse–Gergely nemzetségből szármázik. Közös törzsből ered az Apaffy, a Somkereki Erdélyi, a Becsei, a Báthmonostori Tőttös és más családokkal. A nemzetségről első ízben 1258-ból van okleveles adatunk, midőn egyszerre nyolcz tagja szerepel. János comes fia Apa, Demeter fia Dénes, János, Ernye, Lőrincz prépost, Lőrincz fia Lőrincz, Gergely, Bécha (Becse) fia Dénes comes. János fia Apának két fia volt: Gergely és Jakab. Az utóbbitól származik a ma is virágzó Bethleni Bethlen-család. A régebbi genealógusok még két fiút tulajdonítanak Apának: Pétert és Miklóst, az utóbbi az Apaffy-család őse. Karácsonyi János szerint ellenben az lktári Bethlen-család hihetőleg a Csolt-nemzetségből származott és közös eredetű volt a később Túróczba szakadt Neczpály-családdal. Iktárt e két család már a XIV. század közepén bírta s 1365-ben osztoznak rajta. Iktár 1552-ig maradt az Iktári Bethlen-család birtokában, de már a XV. század második felében a család tagjai: Gergely 1458-ban szörényi bán, 1464-ben zsidóvári várnagy; Domokos 1468–76-ig erdélyi vajda és 1478-ban szörényi bán, a török betörések következtében a zarándvármegyei Bethlen-Ősibe tették át lakhelyüket. A Bethleni Bethlen-család a XIX. század első felében telepedett le a mai Temes vármegye területén, midőn 1825-ben Pál, Gergely és Ferencz grófok, özvegy Bethlen Farkasné az Elek ágazatából, továbbá Sándor, Ádám, János és György grófok, özvegy gróf Bethlen Józsefné a Balázs-ágazatából, a borgói jószágokért kárpótlásul a paulisi, vlajkoveczi, podporányi, vojvodinczi, kustélyi és rettisovai nemesi birtokokat nyerték. Pál, Ferencz, Farkas és Lajos 1843-ban vlajkoveczi, kustélyi és podporányi részjószágaikat eladták Mocsonyi János táblabírónak. Jelenleg B. Leopoldina Temespaulison birtokos. Tagjai közül József (szül. 1823, † 1896), a ki Sissani Erzsébetet, gróf Leiningen-Westerburg Károly aradi vértanú özvegyét bírta nőül, a szabadságharczban huszárkapitányként vett részt. 1861-ben Versecz városát képviselte az országgyűlésen. Később Temes vármegye alispánja, majd temesvári kir. kataszteri és jószágigazgató lett. Fiai közül: Miklós 1898-ban Hunyad, 1902-ben Torontál főispánja volt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
