Leányviselet
Leányviselet
A leányok sűrű, barna hajukat varkocsba fonják és fejők búbján előre csavarva, konytba kötik. Falvakon a sötétalapszínű kelméket szerették és a babos vagy koczkás kékfestő czérnaruha volt általános (Liebling). Ma a karton-perkail olcsósága miatt, faluhelyen is elterjedtek a színes virágos minták. Színes; virágos dessineket lehet látni városok közelében. Idősebb asszonyok mindenütt a komolyabb színeket szeretik. Vasár- és ünnepnapokon fehérbe öltözik a lány, fekete bársony, vagy selyem pruszlikot, vizitlit vesz a derekára s azt a mellén keresztbe átköti virágos selyemkendővel, azonkívül 1–2 virágszálat dug keble közé. Lábán fekete, sárga, fél- vagy egész, bőr- vagy bársonyczipőt hord, sárban faczipőt (Klumbe). Máslakon, Angyalkúton szegedies (szerb) csokros-topánt is látni. A szoknya neve Rock, Kutl (Orczy-, Niczkyfalván), Kitl a vattával béllelt szoknyának a neve, Máslakon „Polc Rock.” (Szakálháza, Sztamora, Niczkyfalva). A kötényé: Schurtz, Scherz Ujjózseffalván. A fehér fejkötőnek Angyalkúton fityula a neve. (Érdekes középkori, maradvány a fityula vagy vetula. Ez egy hálósipkába (Zipflmütze) felöltözködött álarczos öregember: Vetula, járt a középkorban házról házra. Ennek az emlékét őrizték meg Angyalkúton.) A térdig érő béllelt télikabát: csurak, surak (Kisbecskerek, Liebling), Surzl (Orczyfalva). Legjellemzőbb a sváb parasztnőre, akár leány, akár asszony, hogy alsónadrágot (Unerbox, Unerhoz, Unerstück) hord, még Bogdarigóson is; oláhok és magyarok között, a mit Délmagyarország más nemzetiségei nem viselnek. Nyáron szalmakalapban dolgoznak a mezőn, a mit más délmagyarországi nő szintén nem tesz a fejére. A férfiaknál rendesen kisebb termetű, erős tomporájú, széles, kerekvállú leány azonnal feltűnik ringó járásával, hófehér harisnyába bujtatott, formás lábával, pici vaskos kezével és hajlékony magas nyakával, a melyet a gallértalan felkarokhoz szorosan simuló, szélein hímzett, kivágott elejű ing még inkább kiemel. Ékszereknek nem barátja. A rézkarika az ujjon, ezüst fülbevaló, bársony pántlikán lelógó réz-, vagy aranyozott ezüst-kereszt, máig is a közepes osztálynak egyedüli ékszere; Birdán, Hidegkúton nem látni ékszert. A gazdagabbak vagy városokhoz közel lakók természetes gyöngyöt, aranyfülbevalót, lát aranylánczot is viselnek. Hétköznap korczos, sötétebb színű, vagy koczkás szoknyában, könnyű blúz (Flutter) ingben (Himet Arm ufg’ scherzl) s félczipőben jár a sváb leány, ki a többi délmagyarországi lányok közül, különösen takarosságával („sauber”, „fesch” und „muklich”) válik ki. Télen ujjast (Jop’n); béllelt és prémezett rövid felsőkabátot meg hosszú kendőt látni rajtuk, de hajadonfővel, ha mindjárt tíz foknyi hideg van is; a mi Délmagyarországon januárban és februárban éppen farsangkor nem ritka eset. Kendőt nyáron munkaközben kötnek simán homlokukra, hátul lecsüngő csücskökkel.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
