Az első történelmi nyomok.
Az első történelmi nyomok.
Nagybecskerek már a történelem előtti időkben lakott hely volt; ezt bizonyítják a város közepén, a vármegyeház alatt emelkedő dombon végzett ásatások. A várterület mélyebb talajából rakásszám kerültek elő a cervus communis agancsai, csont- és bronzszerszámok és házieszközök; az ásatások közben kiégett tűzpadokra akadtak, körültük konyhahulladékok és agyagipari czikkek hevertek: mind arra vall ez, hogy e hely a népvándorlás kora utolsó periódusában egy népnek szolgált hosszabb ideig lakóhelyéül s hogy a vármegyeház magaslata összefüggő sírhalmok lánczolata. (Szentkláray: A becskereki vár, 12. old.)
De bár a város közvetetlen területén sohasem akadtak római leletekre, a közelben fekvő bántelki puszta elég bizonyság rá, hogy a római uralom alatt Nagybecskerek nemcsak lakott hely volt, hanem erődítéseknek is helyéül szolgált, 556a mint az középponti fekvéséből önként következik is. Nagymennyiségű római pénzt, urnákat, téglákat, falakat találtak itt s ez iránt többé semmi kétség nem lehet.
Nagybecskerek a római uralom elvonúlta után is megmaradt lakott helynek; bizonyos, hogy a népvándorlás egyes hullámai újra, meg újra fölfrissítették lakosságát, a vele szemben félkörben húzódó avar gyűrű pedig arra mutat, hogy ezen az oldalon Nagybecskerek volt a mögötte elterülő vidék kulcsa, míg, a túlsó oldalon a természetes védelem híjján nagy védelmi művekre volt szükség. Valószínű, hogy ebből az időből ered az a neve, mely a Névtelen jegyzőnél előfordul, a »Beguey« s hogy ez a név nemcsak egykorú a Bega folyó nevével, de azzal szorosan össze is függ. Bizonyos ezekből, hogy a Délvidéken Becskerek volt a legrégibb telepítés és hogy e szerint igaza van Spronernek, Hellnek, Fesslernek, kik történelmi atlaszaikon csak Nagybecskereket tüntetik fel. (Ortvay Id. műv. I. 393–422.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
