Dócz.
Dócz.
Dócz, azelőtt Dolacz. Temes vármegye határán fekvő nagyközség. Házainak száma 241, lakosaié 1.230, a kik leginkább németek és róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Tolvád. E helységről a XIV. század közepétől kezdve vannak adataink. A középkorban Temes vármegyéhez tartozott. 1343-ban Dwch, 1483-ban Docz, 1489-ben Dolcz alakban említik az oklevelek. 1489-ben Dóczi Imre volt a földesura. A török hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1717. évi kamarai összeírás szerint a Csákovai kerülethez tartozott, 35 lakott házzal. A Mercy-féle térképen is megtaláljuk Dollaz néven a lakott helyek között. A XVIII. században kincstári birtok volt. 1781-ben, a bánlaki uradalommal együtt, gróf Draskovich János és György vásárolták meg a kincstártól. Ezek 1786–1790 között németeket telepítettek ide. 1800 táján Karátsonyi Lázár vette meg, a ki még 1838-ban is a helység földesura volt. Utána itteni birtokait fia Lajos örökölte, majd gróf Karátsonyi Guidóra (szül. 1817, meghalt 1885.) a vaskorona-rend nagykeresztesére v. b. t. tanácsosra szállott. Jelenleg az utóbbinak a fia, gróf Karátsonyi Jenő, mint a bánlaki hitbizományi uradalom haszonélvezője a helység legnagyobb birtokosa. A róm. kath. templom 1837–38-ban épült. A község lakosai hitelszövetkezetet tartanak fenn, itt van még a délvidéki földmívelők egyesületének helyi fiókja. A községben műmalom is van, részvénytársasági alapon. A községhez tartozik: Erdő-tanya és Idvor-puszta. A mai Dócz vidékén feküdt a középkorban Csud helység, melyről az 1322–1377 közötti években kelt oklevelek emlékeznek meg. Ekkor Temes vármegyéhez tartozott. Úgy látszik Idvor puszta őrzi Újudvar helység nevét, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul: A Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomát 1343-ban említik. Eredetileg a Csanád nemzetségé volt és 1343-ban az Onori család birtoka.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
