Batthyány (Németújvári gróf).
Batthyány (Németújvári gróf).
Ősrégi család, melynek ősi fészke a zalavármegyei Kővágóőrs volt. Első ismert őse Miska ispán (1207–1227). Ennek fiai: Örsi Renold ispán (1258–1274.) és Örsi Pál († 1272 előtt). Ennek leányát Örsi Mátyás (1274–1299), Veszprém vármegye szolgabírája vette el. Utódait Kővágóőrsieknek nevezték. Fia Mihály sz. 1299; ennek fia Miklós mester 1339–1380, a ki Batthyány János leányát, Katát, vette nőül. E házasságból származott Kis György (1392), 1401-ben esztergomi várnagy, a Batthyány család őse. A család fényének alapját Ferencz (1497–1566), Vas vármegye főispánja, főpohárnok és horvát bán vetette meg. Utódai közűl: Ferencz, aranysarkantyus vitéz, valamint fiai György és Gáspár, 1628-ban bárói, Ádám 1630 augusztus 26-án grófi rangot nyert. A család a XVIII. század végén szerzett birtokokat a mai Torontál vármegye területén. József és testvérei 1781 aug. 1-én a kincstártól megvásárolták az óbébi uradalmat, a melyhez Óbéb, Valkány és Oroszlámos községek, továbbá Kereszúr és Kocsovat-puszták tartoztak. Az új birtokosok közűl főleg Ignácz, erdélyi püspök (sz. 1742, † 1798), tett sokat az uradalom jövedelmeinek fejlesztésére. A XIX. század első felében Ujhely, Verbovicza, Kissziget, Magyarkeresztúr, Kisbéb, Majdán és Podlokány pusztákat bírta. Valkányt 1849-ig Lajos, Magyarország első felelős miniszterelnöke, bírta. Halála után (1849 október 6) a család itteni birtokait báró Sina Simon vette meg. Oroszlámost József (sz. 1770, † 1851), cs. kir. kamarás fia József (sz. 1836, † 1897), Moson majd Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja, örökölte, kinek halála után fiára, László cs. és kir. kamarásra (szül. 1870) szállott.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
