Egres monostora.
Egres monostora.
Egres. A czisztercziták első monostorainak egyike Magyarországon, melyet III. Béla király 1129-ben alapított s a szerzeteseket egyenesen a francziaországi Pontigny-ból hívta be. A szerzetesek beköltözésük alkalmával Egres, Pabar és Apátfalva helységeket nyerték adományúl III. Béla királytól. A czisztercziták kétségtelenül hoztak magukkal építőmestereket is, a kik templomukat és monostorukat 384felépítették. II. Endre király nagy pártfogója volt a monostornak. Templomát, melyet a maga és neje számára örök nyugvóhelyül kijelölt, átalakíttatta és várfalakkal vétette körül. 1231-ben megadta a monostornak azt a jogot, hogy hat sószállító hajót járathasson a Maroson, melyek évenként három utat tehettek oda és vissza, minden adófizetés nélkül. 1233-ban az apátságnak teljesen ingyen három rakomány kősót is igért, de ezt sohasem kapták meg a szerzetesek. – II. Endre nejét, Jolántát, 1232-ben az egresi templom sírboltjába temették el. 1235-ben ide temették II. Endrét is, csak szivét vették ki s temették el Nagyváradon, Szent László sírja közelében. IV. Béla a II. Endrétől eladományozott várbirtokok visszavétele közben a legnagyobb kíméletlenséget tanusította az egresi monostorral szemben is, úgy hogy 1236 január 16-án, IX. Gergely pápa kénytelen volt őt meginteni, hogy az egresi monostor birtokait ne csorbítgassa. 1241-ben a tatárok elpusztították a monostort, melynek falai között a környékbeli nemes urak kerestek menedéket.
A tatárpusztítás után visszatérő szerzetesek azonban csakhamar hozzáfogtak a monostor helyreállításához s már 1247-ben visszavívta régi tekintélyét. 1280-ban IV. László király ide szállíttatta a szent koronát és összes családi kincseit is. A kunok 1280 nyarán ostrom alá fogták Egrest, melynek védelmét a király Bölényfő Andrásra bízta, a ki visszaverte a támadást s Egres megmenekült.
Az Anjouk uralkodása alatt a szerzetesek békében éltek Egresen, s legfőbb gondjukat a földmívelésre fordították. Birtokaik közül a Maroson túl fekvő Pabar-ról van adatunk. Az apátság az Erdélyben fekvő Weze faluhoz is igényt tartott, de e birtokot 1320-ban bírói ítélet alapján elvesztette.
Midőn 1500-ban Csáki Miklós lett csanádi püspök, a törökök pusztításai következtében megfogyatkozott püspöki jövedelmek kárpótlásáúl az egresi apátság birtokait követelte. A király az országgyűlés határozatával s a pápa beleegyezésével az egresi apátságot és birtokait a csanádi püspöknek adományozta. Ettől kezdve a csanádi püspökök kineveztetésük alkalmával megkapták az egresi apát czímét is.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
