Szénbányászat.
Szénbányászat.
A szénbányák közül első sorban felemlítendő a Pinkafő vidékén levő buglóczi barnaszénbánya. Ennek széntelepe a neogén-képződmény tengeri emeletének (mediterran) alsó homok- és felső agyagrétegei közé van ágyalva s 3 km. hosszú, 300 m. széles és átlag 5 m. vastag testű. A szén minőségre nézve a duxi (Csehország) szénhez legközelebb áll s kilogrammja 3600 hőegységet (caloria) képes kifejteni. Szine sötét, szövete tömött. Ezt a bányát 1859-ben nyitották meg a Károly-tárnával s a felhozott szén hasznosítása végett a bánya völgyében (Thalheim) üveggyárat alapítottak, de ez szállitási nehézségek miatt 1870-ben megszünt. 1890-ben a szombathely-pinkafői vasút kiépülvén, a bányát ujból megnyitották. Az 1894-ben a bányák kihasználására 441alakult „Charbonnages de Thalheim limited” részvénytársaság 1897-ben komolyan hozzáfogott a bánya kihasználásához és a pinkafői állomástól Buglóczig mintegy 4–5 km. hosszú drótkötélpályát építtetett, mely a szén szállítására szolgál.
Másik szénbányánk, az ercsenyei, Gyanafalva község közelében van s az „Első magyar-stiriai kőszénbánya-társulat” tulajdona. A telep a Rába és Lappincs folyók közt elterülő hegységben, 75 km2-nyi földön, Ercsenye, Kristány, Raks és Badafalva községek határait érinti. Vastagsága 0·50–1·00 méter. A szén szine barna, a fa rostossága kivehető rajta (lignit). Van benne viz 25–30%, kén 1·5–2%, hamu 20–25% s csak a többi része szén, a mi az anyag selejtessége mellett bizonyít. Caloriája 2800–3000. Mivel a szén a hegy lábától 15–20 m. magasságban fordúl elő s igy bányavíz alig van és mert az összes szén vizszintes tárnaműveléssel napvilágra volna hozható, azért a bányászatnak nem sok nehézséggel kellene küzdeni. Az előnyös viszonyokkal azonban szemben áll a szénréteget fedő homok nagy lazasága, ugy, hogy csak erős támasztófák alkalmazása mellett lehetne a tárnában dolgozni, továbbá a réteg vékonysága s az anyag selejtes volta. Ezért a termelés nem fizeti ki magát s az üzem pang, sőt szünetel. Az előállítás ugyanis mmázsánkint 20–25 krba kerül s a darabos szén ára helyben csak 40 kr., a középszénné 25 kr. s a daraszéné 20 kr. A bányától a gyanafalvi vasúti állomásig 6·3 kméter hosszú keskenyvágányú lóvasút vezet, ez a vasút azonban, mivel oly kevés szenet vájnak, hogy a környékbeli fogyasztók szükségletét sem bírják kielégíteni, szállítás hiányában teljesen elhanyagolt, rossz állapotba jutott.
Elhanyagolt szénbányák vannak még Máriafalván és Kukméron, de ezek soha sem voltak rendszeres művelés alatt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
