Sinnersdorfi konglomerát.
Sinnersdorfi konglomerát.
E szerint a neogénkor kezdetével Vasmegye területe egy tágas tengeri öbölnek része vala, melyben talán egyes kis szigetek, a mai kőszegi hegység csúcsai és előfokok, mint a borostyánkői hegyek, az egyetemes viztükröt megszakították. Számos folyó és patak rohanhatott le a magas parti hegyekről; a sebes vizek magukkal ragadták a palahegyek törmelékét, melynek guritott és koptatott darabjai a sekély partviz alá sülyedvén, csakhamar hatalmas conglomerat-padokat képeztek. Igy keletkezett az a képlet, melyet most mint a megye neogén-képletének legalsó tagját ismerünk. Hogy ez nyilván partképződmény és rohamos hegypatakok műve, bizonyítja a görgetegek tetemes nagysága, az állatmaradványok teljes hiánya és a finomabb anyagú rétegekben itt-ott betelepedett vékony barnaszénrétegek és növényfoszlányok, csekély maradékai a partszélek csendesebb helyein tenyészett vegetácziónak. Ez a képlet, melyet dr. Hoffmann sinnersdorfi konglomerátnak nevez, a megye területén Sinnersdorftól Kirchschlagig nyomozható, mindenütt közvetlenül az alaphegységre rátelepedve. A szerves maradékok hiánya mellett annak bizonyítékát, hogy ez a larakodás a neogénkorba, még pedig annak első szakaszába, a mediterranba tartozik, dr. Hoffmann a települési viszonyokra alapítja, ahogy azok messze Sopronmegyében jelentkeznek.
Ebben a korszakban a gráczi öböl vize összefüggésben volt azzal a nagy dél-európai tengerrel, melynek maradéka a mai Földközi tenger és melynek állatvilága egyenes elődje az utóbbiban jelenleg élő faunának.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
