Széll Kálmán.
Széll Kálmán.
Széll Kálmán v. b. t. tanácsos, országgyülési képviselő, Gasztonyban született, 1843 junius 8-án. Gimnáziumi tanulmányait Sopronban és Szombathelyen végezte, mely után a budapesti egyetemen a jogot hallgatta és 1866-ban a jogtudományok doktorává avattatott. Az alkotmányos élet kezdetén a szent-gotthárdi járás szolgabirájává, majd a kerület országgyülési képviselőjévé választatott és így az 1865/68-iki országgyülésnek tagja volt. Az országgyülésen nemsokára feltünt az ifjú képviselő s a képviselőház 589csakhamar jegyzőjévé s a központi bizottság előadójává választotta meg, rövid idővel azután pedig az állandó pénzügyi bizottság és az országos horvát bizottság előadói tisztét is ráruházták. Nagy budget-beszédei már akkor feltüntek. Mint képviselő sokat volt Deák Ferencz társaságában s a haza bölcse minden év nyarán rátóti kastélyában időzött. Deák Ferencz politikájának, tanainak és nagy szellemének nálánál nagyobb bámulója, követője és, mondhatni, hívebb interpretátora nincs is. 1870-től fogva többször kináltatott meg miniszteri tárczával, mig végre 1875-ben a pénzügyminiszteri tárczát elfogadta. Ez állásában a magyar rente megteremtésével helyreállította az ország hitelét, létesítette a pénzügyi és gazdasági kiegyezést Ausztriával s a közös osztrák-magyar bankot és megvetette az államháztartás rendezésének alapjait. Minisztersége alatt a közadók kezelésére, az általános jövedelmi pótadókra és a pénzügyi szakma minden ágazatára vonatkozó számos pénzügyi törvény jelent meg. Közel négy évi miniszterkedés után kilépett a kormányból. 1880. febr. 24-én mondta nagyszabásu budget-beszédét, melyben elítélte a kormány pénzügyi politikáját. Pénzügyi tehetségeit ekkor a közgazdaság terén érvényesítette: a Magyar jelzálog-hitelbank ujjáalakításakor, 1881-ben, annak elnöki székébe hivatott meg s a Magyarországon addig hazai pénzintézet által nem gyakorolt kommunális hitelüzletet ő teremtette meg. Az 1892–96. évi országgyülésen a pénzügyi bizottság elnöke volt, majd 1896-ban a delegáczióban s az interparlamentáris konferenczián elnökölt. A Dunántúli közmüvelődési egyletnek alapítása óta elnöke s elnöke az 1892. évi XXII. t.-cz. értelmében kiküldött valuta-ellenőrző országos bizottságnak is; elnöki tisztet viselt továbbá az ország ezredéves fennállásának megünneplését előkészítő bizottságban és az országos kvóta-bizottságban, melynek elhatározásaira döntő befolyást gyakorolt. Az uralkodói kegy már korábban a belső titkos tanácsosi méltósággal, 1893. október 7-én a Lipót-rend nagykeresztjével tüntette ki; a Magyar jelzálog-hitelbank életnagyságú arczképét festtette meg az igazgatósági terem számára. Ezen kitüntetésekhez Szombathely városa díszpolgári oklevele járult s Szombathely egyik utczáját, Szent-Gotthárd pedig főterét róla nevezte el. Ez utóbbi határszéli városka a legutóbbi években elért páratlan fejlődését főképen Széll Kálmánnak köszönheti. Az ő közbenjárására a kormány gimnáziumot állított fel, majd dohánygyárat épített ott. 1868-tól fogva szakadatlanul tagja a képviselőháznak. 1868–81-ig Szent-Gotthárdot képviselte, 1881-től 1884-ig Pozsony sz. kir. városát, 1884–1892-ig a kőszegi kerületet és 1892-től ismét a szent-gotthárdi kerületet képviseli, a hol közpályáját megkezdte és a mely kerület nagy lelkesedéssel, egyhangúlag kiáltotta ki képviselőjének.
SZÉLL IGNÁCZ. Eredeti fénykép.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
