Babonák.

Full text search

376Babonák.
A babona már csak árnyaiban él. Főleg az iskolázott fiatalság hagyogatja el, de azért maradványaival elégszer találkozunk még.
A babonás hittel párosul a javasasszony kuruzsolásában való bizalom is, melyet még mindig nem irthatott ki teljesen az orvosok működése.
Hiszik sokfelé a lélek visszatérését is.
Ép így hiszik még sokfelé a boszorkányokat s mint föntebb felhoztuk, bizonyos napokon babonás cselekvésekkel igyekeznek őket távol tartani, mint Kethelyen Szt-György napkor virággal. A Kemenesalja több községében (Magyar-Gencs, Kemenes-Hőgyész, K.-Szt-Péter, Várkesző) ezen a napon tüskét tesznek az ajtóba s az ablakokba, hogy a boszorkányok be ne jöhessenek. Kis-Unyomban az istálló ablakait tüskézik be. Oloczkán a boszorkányok ellen nyirfaággal tüzdelik körül a ház környékét.
Általános a hit, hogy pénteken semmit sem szabad kezdeni, mert az szerencsétlenül fog végződni.
Holdújuláskor nem jó zsuppolni, mert bizonyosan megrothad a szalma. (Olad, Seé, Szt-Király.)
De nem jó újhold idején trágyazni sem. Épp így nem szabad holdújuláskor az aratásba fogni. (Szt-Kereszt, Szt-Király.)
A Szt-Iván éjén elégetett seprű csutkáját a káposzta közé teszik, hogy meg ne férgesedjék. (Kis-Unyom.)
Az igézés, szemmelverés tartja magát a köztudatban. Ennek különben meg van a maga valószerű alapja; csakhogy a nép valami rossz szellem tényének tartja azt, a mit ma a hipnotizmus tüneményeiből megmagyarázhatunk. A tehenek megrontását szintén többfelé tartják.
A boszorkányok és rossz szellemek hivésével függ össze az a hit is, hogy a viharokat, jégesőt egy gonosz szellem, garbonciás diák hozza, a ki a harangozótól elriad. Azért még mindig vannak falvak, a hol a felhő elé harangoznak. (Nárai.)
Rokon a boszorkányokkal a Ludvércz (lidércz) meg a tüzes ember. (Ujlak, Baltavár, Kisbér.)
Karácsonykor az országszerte ismert babonák közül többet megőriztek itt is. Czipőt dobálnak a leányok, háttal az ajtónak, fordúlva, hogy a czipő orrának állásából megjósolhassák maguknak, férjhez mennek-e még abban az évben. Midőn éjféli misére mennek, furkós botokat tesznek egy kapusarokba. Visszajövet megnézik a botokat. A kiét elvitték, az férjhez megy. (Magyar-Gencs, Várkesző.) Karácsony este kell készen lennie a Lucza-széknek is, melyen Lucza-napjától fogva minden nap készítenek valamit. Ez általánosan elterjedt szokás az egész megyében. Lucza-napján nem szabad varrni, mert különben nem tojnak a tyukok; ezen a napon eladni vagy elajándékozni sem szabad semmit, mert elviszik a háztól a szerencsét. (Ság.)
Kemenes-Szt-Péter határában van egy domb, melyet állítólag a törökök hordtak össze. Nagypénteken éjjel 12 órakor láng veti ott föl magát. A ki meglátja s hamarosan olvasót dob rá, ezüst pénz marad a láng helyén. De ha elkáromkodja magát ijedtében, akkor a pénz eltünik.
Ha a butor pattog, valaki meghal. (Ujlak.)
Ha a gazda meghal, a barmokat kifelé fordítják. (Búcsu.)
A halottakat nem szabad a határon keresztül vinni, mert elveri a jég a határt.
Tojást tyúk alá nem jó kölcsön adni, mert elviszik a szerencsét (Ság.)
Ha a lúd fölmegy a kazalra, tűz lesz. (Ság.)
A kutya vonítása tüzet jósol. (Kemenesalja.)
Ha tűz üt ki, a babonás asszony, hogy elháríthassa a saját házától a veszedelmet, ruháját felkapva, meztelenen háttal fordul a lángoknak. Viszaigyeszti (ijeszti) a tüzet. (Kis-Somlyó.)
Nyul fut át az útunkon; baj ér bennünket. (Kemenesalja.)
Ha idegennel lépnek be az istállóba, kiköpnek a tehén előtt, hogy az idegen meg ne verje szemével a tehenet. (Kis-Somlyó.)
A tehén tejét, míg el nincs szürve, nem jó kiadni a házból, mert megromlik a tehén. (Viszák.)
Kihajtás előtt tojást rak az istálló elé a pásztor, hogy a legelőn baj ne érje a jószágot. A borjut is ezért le szokás köpködni. (Kis-Unyom.)
377Ha a füle vagy foga fáj valakinek, alattomban a harang köteléből lopnak egy darabot, s azzal füstölik meg a fájós testrészt. (Kis-Somlyó.)
Kedden és pénteken nem jó szapulni, mert sok féreg lesz a háznál. (Viszák.)
Ujpénteken nem jó meszelni.
Karácsony és újév közt nem jó sem varrni sem fonni.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir