1848.
1848.
Az 1848-iki márcziusi események hatása csakhamar Vasmegyére is kiterjedt. Már márczius 19-ikén érkezett meg Batthyány miniszterelnök leirata, melyben a vármegyét ideiglenes nemzetőrség felállítására hívta fel. Kőszegen csakhamar szervezkedtek is és elsőül a királyi tábla ügyvédei léptek be az ujonnan alakult nemzetőrségbe, mely az április 9-iki zavargások alkalmával Preiszler Antal nyugalmazott kapitány vezérlete alatt derekasan megállta helyét. A nemzetőrség csupán három havi kötelezettséggel, 241első sorban a belső rend és közbiztonság védelmére állítattatott fel Vidos József vezérlete alatt.
Az aldunai és horvát mozgalmak első hírére a magyar kormány május 16-án kelt rendeletével 10 honvéd-zászlóalj felállítását rendelte el; ezek közül a 7-ik zászlóalj székhelyéül Szombathelyt tűzték ki.
Szemere Bertalan belügyminiszter leiratát a vármegye május 25-ikén megtartott közgyülésében tárgyalta. Az önkéntes honvéd-zászlóalj felállítására jelentékeny összeget szavazott meg a nemesi pénztárból, ezenfelül a lakosságot adakozásra hívta fel, a Szombathelyen megtartandó toborzásra pedig polgári biztosul Sághy Mihályt jelölte ki.
A toborzás csakhamar a vármegye főbb helyein, május 26-tól junius 11-ig, a legnagyobb gyorsasággal eszközöltetett.
VIDOS JÓZSEF. Az orsz. képtárból.
Eközben a nemzetőrség is teljesen felkészült, zászlójukat junius 13-án avatták fel Ikervárott, Batthyány Lajos grófné védnöksége alatt, s két nappal később már a 7-ik zászlóalj tisztikarát is kinevezték.
Alig állítatott fel a 7-ik zászlóalj, a vármegye junius 19-iki közgyülésében, Vidos József inditványára, ujabb 3000 főnyi önkéntes sereg toborzását határozta el.
A képviselő-választások junius 23-án általános hadi-készülődések között folytak le. Megválasztattak:
Szombathelyen: Horváth Boldizsár, Kőszegen: Bezerédj László, Sárvárott és Kis-Czellen: Batthyány Lajos gróf miniszterelnök (Ez utóbbi kerületben Batthyány lemondása folytán később Békássy Imre választatott meg.), Rumban: Széll József, Körmenden: Hettyey Vincze, Muraszombaton: gróf Szápáry Antal, Szent-Gotthárdon: Szabadfy Sándor, Német-Ujváron: Hetyey István, Felső-Eőrön: Reiszig Alajos.
A horvátországi zavarok folytán előbb a vármegyében levő két század gyalog-katonaság és a Miklós császár nevü huszárezred első osztálya, utóbb a Vidos-féle nemzetőrség is a Drávához rendeltetett, a 7-ik zászlóalj pedig, julius 26-án kelt rendelettel, Veszprémbe helyeztetett át.
Jellasich készülődéseire Batthyány augusztus 15-én ujból felhívta a vármegyét, hogy a haza határának védelmére egy uj önkéntes mozgó őrsereget állítson fel, a nemzetőrség szervezésére pedig Széll József kir. biztost küldte 242ki. A vármegye augusztus 23-án megtartott közgyülésében 3000 nemzetőrt ajánlott meg; a kivetés Vidos alispán elnöklete alatt egy öt tagu bizottságra bízatott és a gyorsan összetoborzott nemzetőrséget Pápára, Kosztolányi Móricz táborába küldték.
Jellasich e készülődések alatt, szeptember 1-én, beütött Magyarországba, azonban a főváros környékén szenvedett kudarcz után, csakhamar a Lajta felé igyekezett.
Ezalatt Békássy Imre kormánybiztos erélyes intézkedései következtében Szombathelynél hatalmas felkelő csapat gyült össze, mely Móga tábornok seregéhez csatlakozva, Jellasich ellen vonult, ki azonban szerencsésen elérvén a határt, a 20,000 főnyi horvát határőrséget, Teodorovics tábornok vezérlete alatt, sorsára bízta, meghagyván, hogy Vas- és Zalavármegyéken keresztül menjenek hazájukba, a hogy tudnak. Ez azonban nem ment oly könnyen, mert Jellasich közeledtének hírére, mig Batthyány Sopronban szervezte a felkelést, addig Széll József és Reiszig Alajos kormánybiztosok Vasmegyében működtek hasonló eredménynyel.
Teodorovich október hó 11-én már Horpácsnál állott, innen egy őrnagyot kezesül küldött Kőszegre, békés átvonulást kérve. Kőszeg e kívánságot nem tagadta meg, sőt az érkező horvátokat megvendégelte; mindazonáltal, az egyes horvát határőrök rakonczátlankodásait meggátolandó, a helybeli nemzetőrséget rendelték ki őrségül. Ezalatt azonban Reiszig Alajos népfelkelői egyesülvén a Vidos-féle felkelő-csapattal, Szombathely és Meszlény között félköralakban előnyomúltak, mire a horvátok felkerekedtek s Rőtön és Lékán át Stiria felé menekültek. Míg a kőszegi nemzetőrök a horvátok üldözésére siettek, addig a felkelők betörtek másnap Kőszegre s az ott maradt horvátokat konczolták fel.
A horvátok kiveretésével a vármegye lázas tevékenységgel ismét a sorozáshoz látott. Október 21-től deczember 4-ig 3000 ujoncz soroztatott, s belőlük a 44-ik és 45-ik honvédzászlóalj alakíttatott.
A sikeres összhadjárat nem termett többé babérokat a nemzeti seregeknek. Perczel Mór drávamenti táborából kimozdíttatva, deczember 22-én Körmendnél táborozott, innen Rumon és Sárváron át a Vértes-hegyekhez vonult. Ezalatt Nugent tábornok 10,000 főnyi seregével, 36 ágyúval Radkersburgból megindult Muraszombaton át és deczember 24-ikén már Körmenden táborozott. Innen Althan gróf vezérlete alatt egy csapatot Szombathelyre küldvén, kijelentette, hogy a vármegyét megszállja és kormányzata alá veszi. Ezalatt deczember 25-ikén Schaffgotsch gróf őrnagy egy szakasz lovassággal és két század gyalogsággal Kőszeget szállotta meg.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
