Szeptember 25-én értesíti Rosty a vármegyét a nemesi fölkelés és gyaloghad kiállítása tárgyában kiadott rendeletekről. Az ugyanezen hó 30-án megtartott vármegyei közgyülés a fölkelő nemesség vezéreül Draskovich Ádám gróf tábornokot kérte fel. Ugyanezen ülésben megválasztatott a nemesi fölkelő sereg tisztikara is a következőképpen:
Ezredes: Rosty István alispán. Alezredes: Tallián József. Őrnagy: Niczky Ádám. Kapitányok: Kiss Mihály, Nagy János, Bajáky Mihály, Ampruszter Mihály, Horváth András, Póka Gábor, Fencsák János. Hadnagyok: Koltay László, Dancsovics Mihály, Lendvay László, Bárdossy Ferencz, Csiba Mihály, Káldy György, Prosznyák János, Farkas Zsigmond. Zászlótartók: Vidos József, Gazdagh János, Horváth Boldizsár, Vörös Ferencz, Nagy Ádám, Balogh László, Eölbey Antal, Pállfy Ferencz és Simon Pál.
A nemesi fölkelésen kivül a vármegye 1322 portális lovast és, a tiszti karral együtt, 1405 gyalogost állított ki, melyek rendes ezredbe osztattak be. De a véráldozaton kivül az élelmezésről sem feledkeztek meg: Kőszegen nagy tárház nyittatott meg s Vasvármegye azon megyék közé tartozott, melyek a legtöbb gabonát és zabot ajánlották fel.
1742. január 2-án, csikorgó téli napon tartott megyei közgyülésben, végkép megalakult a nemesi fölkelő sereg, kibontotta a zászlókat, hogy azokat dicsőséges harcz után becsülettel hozza vissza.
Az ez évben kötött boroszlói béke után hazaszéledt a fölkelő sereg, az inszurrekczió feloszlása után is szolgálni óhajtók pedig az Eszterházy-ezredbe osztattak be.
1744-ben ujból fegyverbe szólíttatván a nemesség, a vármegye a szeptemberi lusztrum szerint, ezuttal 869 embert állított ki. Az ez évi hadjáratban kiváló helyet foglal el Batthyány Károly gróf, a későbbi herczeg, a ki 23312,000 főnyi, nagyrészt vasmegyeiekből álló hadával 6 hétig magára hagyatva, védte Csehország határát azon kor leghíresebb hadvezére II. Frigyes ellen.