Szatmári béke. Belreformok.
Szatmári béke. Belreformok.
A szatmári békével uj korszak kezdődik a vármegye történetében. A hosszas török háboruk, majd a kuruczfölkelés lezajlása után az egész ország érezte a belreformok szükségét.
E czélból III. Károly még 1715-ben népösszeirást rendelt el, sajnos azonban, erről semmi adat sem maradt reánk Vasmegyét illetőleg, ellenben az 2311720-iki összeirás adatai bő tájékozást nyujtanak a vármegye akkori viszonyairól. Vasvármegye négy összeiró járásra oszlott:
I. Lékai uradalom.
II. Kemenesaljai kerület.
III. Battyánfalvi (rakicsáni), muraszombati, felsőlendvai és dobrai uradalmak a közbeeső nemes községekkel.
IV. Körmendi, monyorókeréki, vörösvári, pornói, apátsági, németujvári, szalonaki, borostyánkői uradalmak.
E négy összeiró járás összesen 616 helységet foglalt magában; ebből egy szabad királyi város, 25 mezőváros, 127 curiális és 464 jobbágyközség, összesen 118,606 lakossal, közte 7775 volt nemes. Az egész megyében adófelosztás tekintetében 12,956 háztartás iratott össze; továbbá 361 1/4 porta, Kőszeg szabad királyi városban 10 3/4 porta.
VASMEGYEI KORONAŐRZŐ BANDERISTA 1790-BEN. Egykorú kép után.
Az 1715-iki országgyülésen elfogadott 91. t.-cz. értelmében a kereskedelem akadályául felállított temérdek harminczad-hivatalok eltöröltettek s a vármegye határszélén csupán Polánczon, Radafalván, és Gyanafalván, továbbá Pinkafőn szerveztettek főharminczadhivatalok, megfelelő számú fiókokkal.
III. Károly király reform-intézkedései a következő országgyülésen (1723.) még közelebbről érdekelték a vármegyét.
Mindenekelőtt a már a mohácsi vész óta húzódó stiriai határrendezés nyer folytatást az ez évi 17. törvényczikkel, melynek keresztülvitelére gróf Erdődy Sándor főispán elnöklete alatt egy Nagy István alnádor, Zeke István királyi itélőtábla elnök, továbbá Vas, Zala és Somogymegyék alispánjaiból álló bizottság küldetett ki.
Fontos szerep jutott a törvénykezésnek is. Ez évi 31. t.-cz. által szervezett dunántúli kerületi tábla, mint elsőfokú felebbviteli törvényszék, a vármegye területén Kőszegen állíttatott fel, egyelőre egy elnökkel és négy ülnökkel. Az uj biróság ünnepélyes beiktatása kálóczi Sainovics Mátyás elnöklete alatt és nagy közönség jelenlétében 1724. április hó 29-én ment végbe.
E biróság felállítása első sorban Kőszeg város emelkedését mozdította elő, másrészt a vármegyében is hatalmas forgalmat létesített, miután a dunántúli résznek majdnem összes vármegyéire kiterjesztette működését, de leginkább az ügyvédek számát szaporította. Az 1769-iki összeirás 40 ügyvédet (köztük több uradalmi ügyész) talált Vasmegyében. A kerületi tábla az 1723-iki törvényczikk által szabályzott működését egész 1785. november 17-ig folytatta.
A vármegye az állandó katonaság felállítása következtében szükségessé vált épületekről sem feledkezett meg. Szombathelyen a katonai parancsnokság részére szállást építtetett 1732-ben, mely „stab-ház” elnevezés alatt 232később alispáni lakásul szolgált, most pedig telkén az igazságügyi palota épült.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
