Igen hasznos és kiváló működést fejtett ki a következő nemzedékből Balázsházy János gazdasági író, akadémikus, a ki 1797-ben, Újhelyben született; Patakon, Lőcsén, Kassán jogot, Keszthelyen gazdálkodást végzett és 1820-ban Pestre települve ügyvédkedni kezdett. 1824-ben Zemplénmegye tálbabíróvá, 1827-ben szolgabíróvá emelte; azonban 1836-ban Debreczenbe távozott s elvonulva élt haláláig (1857). Mint író a XIX. század huszas éveiben lépett föl; irogatott a Felsőmagyarországi Minervába, a Mezei Gazdák Barátjába, később az Athenaeumba, az Akad. Évkönyveibe és számos önálló munkában tett bizonyságot hivatott voltáról, melyek közül egy a Marczibányi-jutalomban, egy a Dercsényi-féle díjban, egy az akadémiai nagyjutalomban részesült. (Gyüjtemény a juhtenyésztésről, Kassa, 1827; Tanácslatok a magyarországi mezei gazdák számára, Sárospatak, 1829; Észrevételek a honi gazdaságbeli szorgalomnak akadályairól stb., Pest, 1831; Az okos gazda, Pest, 1830; Az adó és még valami, u. o., 1830; Az 1831-dik esztendei felsőmagyarországi zendülésnek tört. leírása, u. o., 1832; Újabb tapasztalások a juhtenyésztés tárgyában, Patak, 1833; A háztartás és mezei gazdaság tudománya, Debreczen, 1838–39; Elárult pályairat, A tagosztály stb., u. o. 1841; Debreczen a mint van s jövendője, u. o., 1844; Politikai és statusgazdasági nézetek, u. o., 1847; A pinczegazdászatról és borkereskedésről, Pest, 1856; A tagosztályban való zavarok tisztába hozataláról.)